F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

NAGY IMRE: PUSZTAVACSI TÖRTÉNETE 6.

 

KULTURÁLIS ÉLET

 

A közölt szöveg egy Pusztavacsról szóló történeti munka része. Bármilyen utánközlése, részleteiben vagy egészében történö felhasználása csak a Jogutód engedélyével lehetséges.


A kultúra a gazdasági élete felépítménye. Ahogyan fejlödik a gazdaság, úgy fejlödik a kultúra is. De a kulturális fejlödés segíti a gazdaság fejlödését is. Szerteágazó ez a terület, lassú a fejlödése, a befektetett anyagi javak csak igen hosszú idö után térülnek vissza, de talán ez az egyetlen dolog, mely nem csak a befektetett tökét, hanem a kamatait is visszafizeti. Sajnos ezt kevesen értik meg, hiszen hosszú lejáratú a befektetés, és hatását a gazdaság területén csak évek múlva lehet tapasztalni. Hosszú ideig el is hanyagolták a kulturális területet.
A háborús károk eltüntetésére gyorsabban forgó tökére, kézzel fogható, forintban mérhetö eredményekre voltszükség. A hatalom kérdésének eldölése, a gazdasági konszolidáció után értünk rá alaposabban elmélyülni a kulturális kérdésekben. 1957 után, de különösen 1960 óta mindjobban elötérbe kerül a müvelödési program, a tudatformálás fontossága.
Mégis országszerte fokozatos javulás tapasztalható ezen a területen is 1945. óta. A húsz év alatt több iskolatörvény született, mint 1868-tól 1945-ig.
Községünk is lépést tartott a haladással, de sok tárgyi és személyi feltétel hiánya akadályozta a fejlödés gyorsabb ütemét. 1945-ben egy tanterem maradt a községben és két nevelö. A majorokban nem volt iskola. Nyolc kilométerröl nem járhattak be abban az idöben a központi iskolába. Mária-majorban a szülök egy istállórészt alakítottak át tanteremmé. Minden szülö csinált a maga gyermekének egy padot. Nagy Mária, aki elvégezte a négy polgárit, társadalmi munkában tanította az ottani gyerekeket, míg tanítót nem kaptak. 1947-48-ban Antónia-majorban biztosított az Állami Gazdaság egy szükségtantermet. 1953-ban pedig az Állami Gazdaság Mária majorban 1 tantermet és hozzá két nevelöi lakást épített. 1962. januárig két tanerös, két tanulócsoportos iskola. Majd 1962. januártól a tanulók nagy része bejárt a központi iskolába. Huszák Jánosné vezette ezután az I-VIII. osztályt. Az 1962/63. tanévet már nem leetet ott megkezdeni. Az iskolát körzetesítettük. Jelenleg Csett-majorból és Mária-majorból 48 tanuló jár be a központi iskolába autóbuszon.
1951-ben a központi Nándor-majorban már három tanterem volt és négy pedagógus müködött, köztük Szalay Lászlóné, aki most is itt tanít. 1952/53-as tanévben pedig még négy tantermet és még egy pedagógust kapott iskolánk ide a központba és Mária-majorba is. Így hét nevelö van már Pusztavacson és egy négy tantermes részben osztott iskola, meg egy két tanerös kis létszámú iskola. 1961-ig nem sokat változik a helyzet. Az összevont felsö tagozatban Mária majorban egyáltalán nem beszélhetünk szakosított oktatásról. A Nándor majori iskola részben osztott felsö tagozatában 1951-töl 1957-ig 1 biológia-földrajz szakos tanár, Czank Gyula müködött, 1957-1961-ig pedig csak 1 magyar-történelem szakos tanár, Nagy Imre. 1961-ben új igazgató érkezett iskolánkhoz, Paál József, aki rajz szakos. Budapeströl cserélt az itteni igazgatónövel. 1962. augusztusában kaptunk új nevelöt, Balogh Gézát, aki vállalta az orosz nyelv tanítását.
Ebben a tanévben már az I. és III. osztály, valamint az V. és VI. osztály osztott volt, viszont a II-IV. és a VII-VIII. osztályok maradtak összevontak. 1963/64. tanévben lett teljesen osztott iskolánk. Két új nevelöt is kaptunk: a pusztavacsi születésü Acsády Józsefnét Gyónról és Buda Ferenc, képesítés nélküli magyar–orosz szakos egyetemi hallgatót. Kilenc nevelö tanított már a pusztavacsi iskolában. Már nem „majori” iskola. Két szaktanár és két szakosodó nevelö is tanít itt.

 


Buda Ferenc költö



1958-ban Hernád-buckát Rákóczi-telep néven Pusztavacshoz csatolták. Két tanerös, két tantermes iskolával bövült Pusztavacs. Három évig egyedül tanított itt Bitter Ferenc,
míg 1960/61-ben odakerült Lázár Mária képesítés nélküli nevelö. Az 1961/62-estanév végén Bitter Ferenc elköltözött. Helyére Virágh Miklós került Mária-majorból. Feleségével, Lázár Máriával jelenleg is ott tanít. Biológia –földrajz szakot végzi, felesége pedig a felsöfokú tanítóképzöt. A tanulók száma csökken, de a körzetesítést még nem sikerült megvalósítani
.
A központi iskola tovább fejlödött.  Az 1963/64-es tanévben az igazgatóhelyettesi státuszt is megkaptuk. Az1963/64-es tanévben még egy nevelöt kaptunk, Giba Lászlónét, aki magyar – orosz szakos tanár. Ebben a tanévben 3 tanár, 1 szaktanító (Egyed Irén), 1 szakosodó, és 1 tanító tanít a felsö tagozatban.
Minden évben több és több tanulónk megy középiskolába és igen jól megállják a helyüket
.
Paál József igazgató a községi pártszervezet titkára is. Minden alkalmat megragad az iskola fejlesztésének érdekében. Jelenleg 7 tantermünk van. 1962-töl megszünt a váltakozó tanítás. A honvédségi szülök is felismerték, hogy a pusztavacsi iskola nem tanyasi iskola. Az 1964/65-ös tanévben már ide íratták a gyerekeiket. Most 300 tanulója van iskolánknak. Négy év óta egyre több a felnött tanulónk is. Évente 40-50 felnött vizsgázik a dolgozók esti iskolájában.
A felszabadulás elött 3 fú tanult tovább. Kangyal György erdész fia, ifj. dr. Kangyal György, szülész-nögyógyász az István Kórházban. Dunai János kocsmáros fia, dr. Dunai Ferenc szintén orvosnak tanult, 1956-ban disszidált. Halmi Mihály (Lipót majorban lakott), tanár lett.
1945 után Kunfalvi Jenö, az iskola igazgatójának fia, állatorvosi föiskolát végzett 1950-ben. Ekkor már Gödöny Mihály útkaparó fia, Mihály is középiskolába jár. Ö az elsö tovább tanuló, kinek az apja urasági cseléd volt. Nemsokára követi öt a tanulásban Etelka, aki ma itt tanít. Bátyja, Mihály elvégezte az agráregyetemet, jelenleg az állami gazdaság mezögazdasági mérnöke. Kollár Pál szintén cseléd gyereke. Ö állatorvos a Dunántúlon. Bagyinszki Lajos, Szente Lajos 1956-ban érettségiztek. Néhányan még elmentek középiskolába, de az érettségiig nem jutottak el, söt egy-kettö már az elsö hónapokban otthagyta a gimnáziumot. Ennyi az elsö tíz év eredménye.
Jelenleg középiskolában tanult több mint 20 tanulónk. Felnött levelezön középiskolába, föiskolára, egyetemre járnak községünkböl csaknem 20-an.  Szakmunkásképzö iskolába ebben az évben már 16-an jelentkeztek a végzös nyolcadikosok közül. 7-en pedig középiskolába mennek. Megváltozott az ifjúság élete. Úttöröink Egyed Irén csapatvezetö irányításával sokat sportolnak, kirándulnak, szórakoznak. Évenként országjáráson, táborozáson vesznek részt.
Sajnos az iskolából kikerült fiatalok szétszóródnak. A java elmegy, tovább tanul, az itthon maradottak elszakadnak az iskolától, az úttöröélettöl, KISZ szervezetben nem tudnak összekovácsolódni. Igaz, ök az osztályban is passzívak voltak.
Említésre méltó a honvédség segítsége. Nem csak társadalmi munkában segíti a községet. Lányi százados sokat áldozott a kultúrmunkára. 1959-6-1961. között jól müködött az öntevékeny müvészeti csoport. Két pedagógus, a Nagy házaspár vezetésével két színjátszó csoport is alakult. Az egész járás ismerte a vacsiakat. Az utóbbi években visszaesés tapasztalható.

 


Nagy Imréné Szigeti Ernesztina


Iskolán kívüli kultúrmunkánkban a legjobb eredményt a könyvtári munka érte el. A községi népkönyvtár 1954-ben alakult 203 kötettel, mely „letéti” állomány volt. Az olvasók száma igen kevés. A kölcsönzött kötetek száma évenként 100-150 könyv. 1957-ig alig emelkedik a forgalom. A könyvállomány 50 kötettel gyarapodik. Az olvasók száma 50 gyerek, 14 felnött. A kölcsönzött kötetek száma 1957-ben 305.  1958-tól könyvtáros: Nagy Imre, ifjúsági könyvtáros Nagy Imréné pedagógusok. Az állomány 427 kötetre, azt olvasók száma 288-ra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 1984-re ugrik. Ettöl kezdve minden évben javul a könyvtár helyzete. 1964-ben 310 olvasója van a könyvtárnak. Saját állománya 1416 kötet, 20.083 Ft értékben. Az évi forgalom: 7396 kötet. 1965. elsö két hónapjában már beiratkozott 260 olvasó és 2000 kötetet kölcsönöztek. Az 1400 kötetböl 500 szakirodalom, a többi szépirodalmi és ifjúsági mü. Sokat segítenek a pedagógusok is, de különösen Paál József igazgató tekinti szívügyének a könyvtár fejlesztését. Az olvasómozgalom kiszélesítése, az olvasás megszerettetése Nagy Imréné érdeme. De nem kevésbé elismerésre méltó munkát végez Szalay Lászlón a járási könyvesbolt helyi megbízottja, aki 1958 óta 80.000 Ft értékü könyvet adott el a község lakosainak. 1964-ben 15.000 Ft volt a forgalma.

 


A 6. osztályosok Nagy Imre osztályfönökkel, 1963-ban

 


Ugyanez az osztály 8-osként, a Madarak és fák napján

 

Szórakozási lehetöség is van már községünkben. 1964-ig csupán havonta egyszer volt alkalma a lakosságnak mozielöadást nézni. Ilyenkor egyszerre két filmet vetített Wolf Sanyi bácsi, a vándormozis. A 4-5 órás vetítést kitartóan ülte vagy állta végig a szórakozni vágyó közönség. Ma már hetenként van mozielöadás, idönként egy-egy rendezvény, bál a fiataloknak.

 


Az óvoda az 1970-es években

 

Lassan közeledünk Petöfi jövendölésének megvalósulásához:

„Ha majd a böség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!”

 


Az általános iskola az 1970-es években

 

Igen. A szépen sorakozó piros tetös új házak ablakain már „a szellem napvilága ragyog be”, de még nem tárult ki minden ablak, ennek befogadására. Bentröl már kihallik a rádió, a TV hangja, esténként sok felnött is újság, folyóirat, könyv fölé hajol. Sokan az iskolapadban próbálják behozni azt a lemaradást, megszerezni azt a tudást, melyet a cselédsors tilalomfája elzárt elölük"

 

Nagy Imre - 1965

 


 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.