F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

NAGY IMRE: PUSZTAVACSI TÖRTÉNETE 4.

 

VACSPUSZTÁBÓL: PUSZTAVACS

 

A közölt szöveg egy Pusztavacsról szóló történeti munka része. Bármilyen utánközlése, részleteiben vagy egészében történő felhasználása csak a Jogutód engedélyével lehetséges.

"Kecskemét városa 1834-ig bérli Vacs pusztát. 1834-ben az új birtokos, Coburg herceg házi kezelésbe veszi a vacsi birtokot. Nem jobbágyi robotmunkával müvelteti a földet. Nyugaton már bérmunkásokkal dolgoztatnak a földesurak. Ezt vezette be Coburg herceg is. Ennek három oka is van. 1. A francia forradalom következményei, felvilágosodás, reformok követése, új gazdaságpolitika: gépesített földmüvelés. 2. Bár II. József jobbágyrendelete lehetövé tette a jobbágyok szabad költözési jogát, mégsem lehetett jobbágyokat kapni . 3. A bérmunkával müvelt föld több hasznot hozott, mint a robottal müveltetett. Különösen, ha figyelembe vesszük az 1831. évi kolerajárvánnyal sújtott felvidéki parasztság helyzetét. Az ínség elöl menekülö parasztok örömmel jöttek le az Alföldre dolgozni. Coburg hercegnek pedig sikerült uradalomhoz láncolt, olcsó munkaeröt biztosítani.
1834-töl Árva, Liptó, Szepes megyékböl, Galíciából, Bukovinából a kolerajárványtól megtizedelt éhezö családok százait hozatja le Vacs pusztára a herceg. Igénytelen nép volt ez. Földkunyhókat tákolva össze magának hozzáfogott a termelö munkához. Képzett gazdatiszteket hívott a herceg Ausztriából, Szász Góthából, Csehországból, s azok irányították a munkát. Iparosokat az alföldi városokból: Cegléd, Nagykörös, Jászberény stb. hoztak ide: Szelei, Laczkó, Móricz, Lánczos, Balázs, Kiss stb. családok.

 

A község gazdasági fejlödése:

 

Lassan megindult az élet. A Körösi út melletti fogadó körül épül ki Lujza-major. Ez szinte egybeépült a pusztatemplom romjai körül kialakult Ferdinánd-majorral. A birtok közepén felépül a Fömagtár, ahova az uradalom termését gyüjtik össze. 

 


A Nagypince a II. világháború után
 

Nem messze töle megépítik a 120 holdas szölö közepébe a nagy pincét. Északra töle 1 km-re Antónia major keletre 3 km-re Mária-major, délkeletre 8 km-re Lipót-, és még tovább Klementina-major épül ki. Az 1850-es években felépül a 36 szobás hercegi vadászkastély a puszta templomtól délre, 2 km-re. Az 1870-es években Ágoston majorban szeszgyár és malom épül. A központi majortól északra kiépül Péter major is, valamivel beljebb Viktor-major. Péter-major 4 km-re van. A központi majortól délnyugatra 1 km-nyire Újház-major létesül. Az 1900-as években már 1843 lakosa van Pusztavacsnak.
A gazdaság cselédeit 10 majorban telepítik le. Nyomorúságosak ezek a lakások. Hosszú cselédházak, egy-egy szabad kéményes konyhára két-két nagy szoba nyílik, melyekben négy-négy család lakik. A szoba minden sarkában egy-egy család. A konyhákban 8-8 katlan beépítve. Innen fütötték a kemencéket is. 1913-ig ilyen  lakásokban laktak a cselédek.  Volt olyan közös konyha, melybe 24 gyerek jutott a két szobából. Késöbb „javult” a helyzet, elrekesztették a szobákat, s csak két család osztozott egy szobán. Az egyik idös asszony szerint, ö haragban volt a lakótársával. Egy szobában laktak, de évekig nem szóltak egymáshoz. Mikor gyerekágyas volt, a lakótársa mindig nyitva hagyta az ajtót, mikor kiment, hogy öt bosszantsa. Fülöp Józsiás herceg már „sokat könnyített” a helyzeten. minden család külön szobában lakott,s csak két-két családnak volt közös a konyhája. Lánczos Pista bácsi meséli,- aki 14 évig volt a fenséges úr kocsisa-, hogy „akart a fenséges úr javítani a cselédek lakásviszonyain, de sok gondja, baja volt. 1944-ben elhatározta, hogy ha vége lesz a háborúnak, minden cselédház elejét parkosíttatja és megszünteti a közös konyhákat. Szegénynek nem jutott már erre idö, hogy ezt végrehajtsa.

A gazdaságnak három fö ágazata volt:
 

1. gazdászati (gabona-, szölö-, dohány-, komlótermelés) 
2. állattenyésztési: igen fejlett lótenyésztés virágzott itt, de fejlett volt a szarvasmarha és sertés tenyésztés is. 
3. erdészeti: 1834-ben még csak 4000 kat. hold az erdö területe, 1932-benindul meg a nagyarányú erdösítés. 1944-re 13200 kat. hold az erdö.
Minden ág élén közvetlenül a tisztek állnak, kik közvetlenül a gazdászati, illetöleg az erdészeti igazgatóságnak, és ezek a bécsi központim igazgatóságnak vannak alávetve.” /Holmik/ 

 

A község politikai fejlödése: 



A vacspusztai gazdaság benépesült, tíz majorban dolgoztak az ide telepített szlovák, lengyel és magyar nyelvü cselédek német és cseh gazdatisztek irányítása mellett. Békességes természetü, korán engedelmességre szokott nép volt ez, de a fentebb vázolt cselédlakásokban, még ezek is kizökkentek a béketürésböl. Voltak elégedetlenek is és volt bizonyára elég sok veszekedés is a közös konyhák félhomályában. Hogy meg ne feledkezzenek teljesen magukról, hogy pontosan megjelenjenek a munkahelyen, a Körösi út mentén lévö fogadót csendörlaktanyával bövítette ki a „nagylelkü és fenséges” hercegi család. Öt tagból álló lovas csendörörs vigyázott a közbiztonságra. 1871-ben önálló jegyzöséggel bíró nagyközséggé alakul Vacspuszta, Pusztavacs néven. „1882-ben magyar királyi posta, 1889-ben távírda létesül. 1895-ben pedig az uradalom fömajorjai és egyes helyei telefonhálózattal lettek összekötve.” /Holmik/
Sajnos 1916-ig semmi adat nincs a község politikai fejlödésére vonatkozólag. 1897-ben Vacs szervezett földmunkásai részt vesznek Várkonyi István „Független szocialista” szervezkedésének ceglédi összejövetelén. Más egyéb megmozdulásról nincs adat. A XIX. szd. közepétöl inkább csak a szegénylegények, betyárok próbáltak „igazságot tenni". A vacsi erdö sok mindent eltakart. Rózsa Sándor is megfordult itt néhányszor. A szorítói italbolt már abban az idöben is kocsma volt. Pincéje összeköttetésben volt az udvaron levö pincével, hogy kellö idöben megléphessenek a betyárok még a körülzárt kocsmából is. A Körösi úti csárda pincéjének is volt egy titkos ajtaja. 1945- után a lakosság széthordta az épületet. Beomlott a titkos ajtó. Az elfalazott pince mélyén sok csontvázat találtak a lakók. (Nyilván a Körösi úton jövö-menö kereskedök tértek be pihenöre a csárdába, s az ott lévö betyárok végleg ott marasztották majd a kifosztott emberek hulláit ledobták a titkos ajtón a pincébe.) /Batta Ferenc beszélte el, aki maga is ott volt a pince szétszedésénél.
1916-tól megvannak a községi képviselötestületi jegyzökönyvek 1945-ig. A két hatalmas, egyenként 400 oldalas kötet sok érdekes adatot tartalmaz a község életéböl. A további adatokat ezekböl vettem.
A község vezetösége gazdatisztekböl, orvos, plébános, egy-két pedagógus és néhány majorgazdából állt 1945.ig, kivéve a Tanácsköztársaság idejében létrejött direktórium tagjait.  A vezetöség természetesen a herceg érdekeit szolgálta.
1917-ben 6000 koronával járul hozzá a 110.000 koronás vételárhoz Pusztavacs, melyért Dabason megvették a Rákóczi Gyula-féle kastélyt járási székháznak. 1919. március 12-én képviselötestületi határozat született arra is, hogy a járási föszolgabírói lakáshoz (a jelenlegi VB. elnöki lakás és kultúrterem) 5000 koronával hozzájárul Pusztavacs község is azon kikötéssel, hogy telekkönyvileg mindkét épület megfelelö hányada a község nevére bekebeleztessék.
1918. november 14-én csatlakozik a község vezetösége a megalakult „Nemzeti Tanácshoz”, s a következökben fejezi ki álláspontját: „Kívánjuk a magyar állam teljes függetlenségét, területének csorbítatlan épségét, a hazai, évszázadok óta együtt dolgozó, különbözö ajkú népek békés együttmüködését, a magántulajdon megvédését a családi tüzhely szentségének oltalmazását, a nemzeti társadalom olyan berendezkedését, amely minden munkának gyümölcsét biztosítja. Az anyaföldnek azok kezéhez juttatását, akik azt verítékükkel megmunkálják: az ország lakosságának négyötöd részét kitevö falusi nép érdekeinek kielégítését…” stb.
Ez a községi elöljáróság és az 1919. március 12-ei is még mindig a régi összetételü.
1919. március 21. után itt is megalakul a forradalmi intézö bizottság. Elnöke Takár László – egészen a Tanácsköztársaság bukásáig. A községi tanács megalakulásáról szóló lapok hiányoznak, csak az vehetö ki az elsö és megmaradt tanácsülési jegyzökönyvböl, hogy nagy volt a fejetlenség. Tóth Vilmos tanító, mint tanácstag kéri a tanácsot, hogy intézkedjék a Földmüvelési Népbiztosságnál, hogy a köztulajdonba vett hercegi uradalomban kinek van joga intézkedni. Április 11-én megalakul a birtokrendezö bizottság és a helyi Vörös Örség is. Április 14-én új tanácstagokat választanak a lemondottak helyébe. Április 18-án pedig megalakul a müvelödési bizottság is. Április 25-én az egész uradalom állami birtokká lesz. Csonka Kálmán népbiztost küldi ki a központi bizottság a birtok vezetésére. Április 29-én újra ülést tart a helyi tanács. Ebböl kitünik, hogy a volt községi vezetöség és gazdatisztek nagy része  itt maradt a községben. Erröl tanúskodik az a véletlenül megmaradt jegyzökönyv, mely szerint a voltközségi vezetöségnek tíz tagját túszul jelöli ki a járási intézö bizottság táviratilag kiadott rendeletére a helyi direktórium. A direktóriumnak két pedagógus is tagja volt. Május elsejét kellö külsöségek mellett rendezi meg a helyi tanács. Május végén Lei Péter kerül a község élére, mint a központi bizottság által kiküldött politikai biztos.
1919. augusztus elsején a proletár diktatúra megszünt, 4-én román járörök jelennek meg a községben, s augusztus 9-én az albertirsai parancsnok átadja a jogkört a régi képviselö testületnek. A direktórium tagjai közül néhánynak el kell hagynia a község területét, a két pedagógusnak is, a többiek pedig kétszer „jobbra át”-ot csinálva beállnak a herceg szolgálatába és végzik a cselédmunkát, mintha mi sem történt volna.
1956-ban „rendre szoktatták” az itteni cselédséget. Megtanultak engedelmeskedni. Már az iskolában is deresre (az elsö padra) húzták a renitenskedö  vagy rendetlenkedö tanulót. A levente intézmény is gondoskodott arról, hogy „valláserkölcsi”alapon fejlödjék az ifjúság. Ha mulasztott vagy fegyelmezetlen magatartást tanúsított, a csendörlaktanyában jelentkezett a levente. Ott félnapos „fegyelmezö gyakorlat”után megtanulta, hogyan kell viselkednie. Még a felnött cselédnek is könnyen kijárt a pofon vagy a fenékbe rúgás az intézöktöl. Akadt olyan is, aki visszaütött, mint Rakita Pali bácsi, aki akkor még csak Pali volt és nem akármilyen legény. Másnapra megkapta az útlevelet. Hogy mégis itt maradt, azt annak köszönhette, hogy a föintézö parádés kocsisa volt. A pofont pedig a fiatal segédtisztnek adta vissza. Így az ment el.
Jelentösebb esemény 1945-ig  nem történt községünkben. De egy mégis volt! 1932. július 20-án a községi bíró, Pálfy Tibor kezdeményezte a községi képviselötestületnek a község megszüntetését és Újhartyán vagy Lajosmizse községhez való csatolását, mivel az uradalom a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a községet fenntartani nem tudja. A képviselö testület nem tehetett mást, a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A megyei törvényhatósági bizottság 1933-ban ezt a határozatot elutasította, s a község fenntartását a lakosságra kivetendö 160 %-os pótadóval pótoltatta. A pótadó elég rohamosan fejlödött, 1944-re már 272 %-ra nött.
Talán nem tartozik a község fejlödéséhez, de jellemzi a község politikai irányvonalát, hogy 1933. november 25-én a községi képviselöi testület egyhangúlag Pusztavacs díszpolgárává választja vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnököt. Az 1940. június 17-ei rendkívüli ülésen pedig üdvözli Hitler kancellár gyözelmét. 

 

A község egészségügyi helyzete: 



A hercegi családnak gondja volt arra, hogy cselédei munkabíró, egészséges emberek legyenek. Ezért már 1850-ben orvosi állomást rendszeresített a birtokon házi gyógyszertárral egybekapcsolva. Az orvos neve nem maradt fenn. Szelei Józsi bácsi elbeszélése szerint elöször egy cseh orvos került ide. Józsi bácsi édesapja volt az orvos kocsisa 25 évig. Mivel még község nem volt, nem volt orvosi rendelö sem. Az orvosi lakás a Körösi út menti fogadó épületében kapott helyet. Innen indult el heti körútjára az uradalmi majorokba kocsin az orvos. Kocsisa, Szelei Pál volt egyben az asszisztense is.  Ö keverte és mérte ki a gyógyszereket az orvos rendelkezése szerint. Tudjuk, még Mária Terézia rendeletben szabályozta, hogy megyénként legalább egy orvosnak kell lenni. A mi községünk orvosa is eljárt Kecskemétre is, söt le egészen Kalocsáig, onnan a Duna mentén föl egészen Ráckevéig. Hétfötöl szombatig állandóan úton voltak. Szerencsés volt az a beteg, aki éppen útjába esett az orvosnak. Volt olyan község a megyében, amely hónapokig sem látott orvost. Ha ezt nézzük, Pusztavacs, söt már a vacsi uradalom is elökelö helyet foglalt el egészségügyi vonalon a megyében. 1875-ben Pápai doktor, majd Dr. Licskó János kerül a községbe orvosnak. Nekik már 1885-ben a plébániával egybeépített orvosi lakásuk és rendelöjük van. Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején kerül ide orvosnak Háhn Miksa jószágigazgató unokájának férje Dr. Bodó Dénes. 1952-ben halt meg egyik betegének vizsgálata közben.
Az 1941. március 12-ei községi képviselö testületi ülés hozzájárul a járási tüdöbeteg-gondozó intézet létesítéséhez, de az 500 pengö anyagi hozzájárulást biztosítani nem tudja. 1942. augusztus 13-án erre a célra már megszavaz 128 pengöt a képviselö testület. /Kjk./
Községünknek elsö szülésznöje Szauter Lajosné 1923-ban került ide, s 40 évi szolgálat után innen ment nyugdíjba. Sokat kellett harcolnia a felszabadulás elött szülökkel, község vezetöségével az egészségügyi követelmények biztosítása miatt. A kétségbeejtö lakásviszonyok miatt ezt megvalósítani nem lehetett. Több mint 400 kicsi kereszt hirdeti a vacsi temetöben: „ebben az uradalomban a legföbb érték nem az ember volt”. A gyermeksírok száma a felszabadulás elött több volt, mint a felnötteké.
1887-ben épült fel a temetöben a halottas kamra.  

 

A község szociális helyzete:   



Már az eddigiekböl is láthattuk, hogy szociális téren bizony voltak itt bajok. Ha más uradalmakkal összehasonlítjuk Pusztavacs helyzetét, akkor megállapíthatjuk, hogy  a környékben, söt talán az egész országban a legjobb munkabért kapták az itteni cselédek. A szomszéd községek, föleg Táborfalva, Hernád lakosságának jó része az itteni cselédek közül került ki. Ott vettek földet, szölöt telepítettek bele, s itt hagyták az uradalmat.
Mennyi is volt a bére az itteni cselédeknek 1945. elött?
Kocsisnak 16 q rozs, 4 q búza, 4 q árpa, 32 P. 1200 öl kukorica, 400 öl krumpliföld, 4m3 ölfa, 2 szekér gally. Szalma szükség szerint, 1 tehén, 1 anyadisznó tartás. Kaszáló az allékban.
A vincelléreké valamivel kevesebb, de kaptak bort. Viszont a gazdák: majoros gazda, botos gazda, béres gazda, számadó juhász többet kaptak búzából és fából, és két tehén és két anyadisznó tartásra volt joguk.
A lakosságnak csaknem fele zsellér volt. Ezek voltak a summások és ezekböl kerültek ki a napszámosok is. A napszám férfiaknak 1 pengö, asszonyoknak 60 fillér, zsákot bíró fiúknak 80 fillér, gyerekeknek szünidöben 40 fillér, pásztoroknak 70 fillér. A zsellérek lakást és tüzelöt is kaptak. Ha nem dolgozott, kitették a lakásból. Özvegyasszonyok vagy betegek csak úgy tarthatták meg a lakást, ha gyermekeiket küldték dolgozni. Így tartotta el özvegy nagymamáját és kistestvéreit 9 éves korától az árván maradt Gubicza Mihály is.
Munkanélküli nem volt Pusztavacson. De, ha kidölt a munkából, minden indok nélkül elbocsájtották, mint 1937-ben Ficsúr Pált is szívbaja miatt. OTI és OMBI akkor még nem volt. De a cselédség teljesen ingyen kapta az orvosi kezelést és gyógyszert. Az ötemeletes fömagtárban még nem volt felvonó. A zsákokat a padlásig vállon hordták fel a cselédek. Sokan megrokkantak ettöl a zsákolástól. Gyülölettel néztek erre az épületre. Nem csodálkozhatunk azon, ha 1945-ben földig rombolták. /Batta Ferenc/
1937. december 10-én föszolgabírói rendelet érkezett Pusztavacsra is, hogy a gazdasági munkás segély terhére nyugdíjat biztosítson a gazdasági cselédeknek. A képviselö testület határozatilag kimondja: „Egy arra érdemes gazdasági alkalmazottat az OMBI nyugdíj-csoportbeli tagjaként biztosít.” /Kjk./
Ezt a „humánus” intézkedést azonban 1938-ban hatályon kívül helyezték, mivel a megyei törvényhatósági rendelet értelmében „minden gazdasági cseléd öregségi biztosításban részesíthetö”.
Támogatták a sokgyermekes anyákat is. 1938-ban erre a célra a lakosság lélekszámának megfelelöen fejenként 1fillért szavaz meg a képviselö testület. (A lakosság lélekszáma 1685) 1930. /Kjk./
1934-ben községünkben megszünik az ínségakció. Az erre a célra elöirányzott évi 500 pengöt a szegény gyerekek karácsonyi felruházására fordítják /Kjk./ A fenséges úr is kirukkolt minden karácsony ünnepén. A kastély udvarán felállított karácsonyfa alatt minden gyerek részére volt 2 kg súlyú karácsonyi csomag: édesség, csemege. Az ilyen kis apróságok elfeledtették a néppel a nyomorúságos lakásokat is. Természetesnek tartották, hogy a hercegi vadászkastélyban 36 szoba van, s azon kívül palotái Pesten, Bécsben, stb. Tetszett nekik a Lipót majori kis kastély is, melyben a herceg egyik rokona, a gróf úr lakott. Az erdöbíró 12 szobás kastélya és a szép intézöi lakások is beletartoztak ebbe a képbe. Örömmel nézték, ha az urak teniszeztek, mulattak és kielégítette öket az, hogy évente egyszer, a vacsi búcsúban ök is kimulatták magukat. Vasárnaponként a kegyes hercegi család minden majorból lóréval hozatta be a lakosságot a templomba, s mivel annyian voltak, hogy a templomba nem férhettek be mindannyian, végigvárhatták a misét a templomparkban. „Szép volt ez nagyon!” 

 

A község kulturális fejlödése: 



1856-ban a Fömagtárnál felépült az elsö iskola tanítói lakással együtt. Az elsö tanító Major János. Utána Szandrik János következik. 1860. december 26-án nevezi ki Ágoston herceg Gréher Jánost, aki több mint 30 évig tanít itt. Nemcsak az iskolában tanított, hanem járta a távoli majorokat is. 1892-ben már az egész községben magyar nyelven folyt a tanítás. 1886-tól ö a kántor is.  „1876-ban Lipót-majorban is létesít egy iskolát a herceg. Kutsera János tanító kezdi meg itt a tanítást. 1891-ben a XLIII. tc. értelmében már az országos nyugdíjintézet 600 forintos kategóriájába is felveszik.” /Holmik/
Mindkét iskola r.k. jellegü.
1896-ban létesül a harmadik iskola a Nándor-majorban (Ferdinánd-major új neve.) A csikóistállót alakítják át erre a célra. Ott kap lakást is a tanító.  Ma „nagy iskola” néven szerepel.
1897-ben pedig létrejön a negyedik iskola is Ágoston majorban. Ez utóbbi két iskola teljes államsegélyt élvez és községi jellegü. A herceg a tanulók részére írószer beszerzésre tanév kezdetén 20 forintot, az évzáró ünnepélyen pedig a jó tanulóknak 5 forintot szokott engedélyezni az uradalom pénztárából. /Holmik/ 1886-tól a szegény tanulók ingyen tankönyvet és tanszereket kaptak.
Nem sok idö múlva a négy iskola egy-egy tanítóval már nem elégíti ki az igényeket. A Nándor-majori iskolában már 120 gyerek jut egy nevelöre. Nemsokára, 1923-ban két tanerös lesz az iskola. 1935-ben a fömagtári iskolához is kisegítö tanítót kér az iskolaszék, de a képviselö testület elutasítja a kérelmet: „A tankötelesek számának növekedése, csak átmeneti, mert a születések száma az utóbbi idöben csökkenést mutat. – Erdösítési terv folytán a gazdasági cselédek száma csökken, így a tankötelesek száma is. Így kisegítö tanítóra nincs szükség. /Kjk./
1936. április 26-án újabb tanítói állás és tanterem létesítését rendeli el a vármegyei közigazgatási bizottság. A képviselö testület elutasítja, mert itt egy tanítóra „csak” hatvan gyerek jut, ami normálisnak mondható. A nagyarányú erdösítések folytán a tankötelesek száma csökken.
1941-ben megszünik a Klementina-majori iskola. Lipót majorból oda tették ki. Az Ágoston-majori is megszünt 1937-ben. 1943. április 20-tól szünetel a tanítás a Fömagtári iskolában.  1941-ben megnyílik a VII. majd VIII. osztály a Nándor-majori iskolában. Akik nem akarnak járni VII-VIII. osztályba, azok gazdasági továbbképzö iskolába járnak. 1945. elött csak kevesen végzik el a nyolc osztályt.
A felnött lakosságból igen sokan még a hat osztályt sem végezték el. De volt böven analfabéta is. Pedig 12 éves korig kötelező volt minden gyereknek iskolába járni, és utána a három gazdasági ismétlöt elvégezni.
Az 1930-as években létesült a Fülöp-major, a vitézek iskolája. Alsó fokú, gazdasági szakiskola volt. Vidékröl voltak itt a bentlakó vitézi várományosok.
A községen az 1920-as években már van villanyvilágítás, de csak a kastélyokban, intézöi lakásokban, irodákban. Szélturbina fejleszti az áramot. 1934-ben hoznak aggregátort, mely már a Nagy major = Nándor-major föutcáját is ellátja villannyal. 1943. pünkösdjén gyúlt ki a Nándor-major cselédházaiban is itt-ott a villany. Körösröl kapta a község az áramot. Aztán 1944 öszén kialudt a villany, s csak 1954-ben gyúlt ki újra. 
Újságot csak kevesen olvashattak a cselédek közül. Állítólag csak két cselédnek járt a Friss Újság. Azért olvastak újságot többen is, akik bejártak az urakhoz. A községbe 6 féle újság járt: Pesti Hírlap, Pesti Napló, Új Magyarság, Friss Újság, Nemzeti Újság, Kis Újság. Túlnyomórészt a gazdaság vezetöi, az intézök, erdészet vezetöi, erdészek, orvos, pap, tanítók, jegyzö járattak újságot. (1965-ben 47 féle újságot, folyóiratot fizetnek elö, összes példányszám 1165.) Könyvtár nem volt, csak az urak magán könyvtárai."

 

Nagy Imre - 1965



 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.