F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

NAGY IMRE: PUSZTAVACSI TÖRTÉNETE 3.

 

VACS FÖLDESURAI

 

A közölt szöveg egy Pusztavacsról szóló történeti munka része. Bármilyen utánközlése, részleteiben vagy egészében történö felhasználása csak a Jogutód engedélyével lehetséges.

 

"Mint már fentebb említettem, a XII. szd. végéig Pest megye nagy része koronauradalom volt. A XIII. szd. elején, de föleg a tatárjárás után mind több magánbirtokos kerül megyénk területére. IV. Béla és fia, István herceg közötti viszály még inkább gyorsította a királyi birtok bomlását. A feketehalmi és isaszegi csata után István herceg hívei egymás után részesültek Pest megyei birtokadományban. Így kapta meg Vacsot és Tördemicet az István-párti, Igmánd nembeli Miklós fia, Lörinc vajda. 1316-ban ennek fia, Miklós részt vett a Kopasz Nándor féle lázadásban. A lázadás leverése után az Igmánd család elvesztette Vacsot. 1384-ben már a Szántai Kolos családé. /Pm. 74-164./ Zsigmond király a némai Kolos családnak adományozza Vacsot, Vatyát és Tördemic pusztát is.   1440-ben I. Ulászló ugyanennek és Sápi Harcsa Pálnak /Chobot -314./ adományozza. Hornyik János: Kecskemét monográfiája címü müve szerint Vacs és Kecskemét földesurai évszázadokon át azonosak voltak.  AXV. szd. végén Baring Borbála, férjezett Ghymes Ferencné kapta meg, majd Fodróczki Györgyné. Pest megye müemlékei címü mü szerint Bártfai Szabó László Pest megye történetének okleveles emlékei címü müvére hivatkozva ezzel ellentétben pedig azt mondja, hogy a török hódoltság kezdetén,1541. után az egri végvári katonákat bízza meg a király a Pest megyei birtokok tiszttartójául, hogy az adókat behajtsák. Ezek között volt Gémes Ferenc is, (aki talán azonos Ghymes Ferenccel), majd a 100.lapon ezt olvashatjuk: „… a Pestmegyei nemesek közül egyesek maguk is beálltak végvári katonának, mint Kenderesi Boldizsár és István, hogy ebben a minöségükben férközzenek birtokaik (Gyál, Vacs, Vatya, Csév, Alberti) jövedelméhez.”
1552. után a Pest megyei köznemesek és az arisztokrácia is rádöbbent arra, hogy a Habsburgoktól nem várhatják a török kiüzését. Már arra is hajlandók voltak, hogy vállalják a török fennhatóságot. Terveik azonban idö elött kiderültek, s megkezdödtek a birtokelkobzások. A király a Pest megyei falvakat végvári katonáknak ajándékozza. /Pm. 100./ Ezek között találjuk Fodróczki György nevét is.
Töle vette meg Vacsot Kecskeméttel együtt 1614-ben Bosnyák Tamás füleki várkapitány, királyi étekfogó és neje Kenderesi Mária. Majd egyetlen lányuk, Zsófia, férjezett Balassa Imréné örökli a birtokot. Aztán ismét leány az örökös: Balassa Judit, akit báró Koháry István füleki és lévai várkapitány vesz nöül. Báró Koháry István 1664-ben Léva mellett esett el egy török elleni ütközetben. Töle fia, István örökölte a birtokot, így Vacsot is. Ez a Koháry István a történelemben is többször említett füleki kapitány, a tehetséges költö, aki 1662. szeptember 8-án a törökkel szövetkezett. Thököly Imre fogságába kerül. Három évig szenvedett kenyéren és vízen, nehéz vassal a lábán Regécz, majd Munkács várának földalatti börtönében. A höslelkü Zrínyi Ilona próbálja enyhíteni a szenvedését, de mikor ez kitudódik, férje, Thököly Imre még keservesebbé teszi ezután Koháry fogságát. A szenvedés nem töri meg Koháryt, s nem áll át Thököly pártjára. A király iránti hüségéért kiszabadulása után Lipót császár 1685. június 15-én grófi címmel jutalmazta és magas katonai rangot adományozott neki: „a hüség tükörének”. Koháry részt vett az ország felszabadításáért folyó török elleni harcokban, mint a bányavidékek fökapitánya. /Holmik/ Királyhüségben azonban odáig jutott, hogy II. Rákóczi Frerenc szabadságharca idején is a császár oldalán állt, és a magyar szabadságharc ellen fogott fegyvert. Ezek után nem csoda, hogy 1711-ben Hont megye föispánja, 1714-ben pedig országbíró lett. Nem nösült meg, így örökös nélkül halt meg 82 éves korában. Birtokait testvérének fiú utódai öröklik: gróf Koháry Farkas, András, Miklós, Ignác, majd 1777-ben a Koháry család utolsó férfi tagja: Koháry fernc örökli Vacsot a többi Koháry birtokkal együtt. Öt 1815-ben Ferenc császár a Koháry családot király iránti hüségének és szolgálatainak jutalmául hercegi rangra emelte. Koháry Ferenc herceg 1826-ban halt meg fiú örökös nélkül. Egyetlen leányát herceg Csábrági és Szitnyai Koháry Antóniát Ferdinánd Szász Coburg Gothai herceg vette nöül, aki az 1827. évi LXI. tc. által magyar honosságot nyert. 1821. március 21-én királyi adományként megkapta a Koháry család férfiágát kirekesztve Koháry Ferenc herceg valamennyi birtokát s abba 1831. december 5-én Murány várában örökös tulajdonosnak beiktatták.

 


A Coburg-kastély, háttérben a Szent Ágoston templom

 

Érdekességként megemlítem, hogy Ferdinánd Szász Coburg Gothai herceg a Szász Coburg Gothai hercegség és Szászország (Sachsen) uralkodócsaládja középsö ágának öse. Az idösebb ág öse Ernö herceg, kinek fia Albert, Viktória angol királynöt vette nöül. Idösebb fiuktól, Edwardtól származnak a mai angol uralkodó család tagjai, a jelenlegi angol királynö, Erzsébet is. Legfiatalabb fiúktól, Lipóttól Szászország uralkodói 1918-ig. – A középsö ág öse Ferdinánd, aki megkapta a Koháry birtokot. Ennek idösebb fia, Ferdinánd a portugál királynöt, II. Mária de Glóriát vette feleségül s megkapta a portugál koronát.  Ifjabb fia, Ágoston örökölte a magyar hitbizományt, így Vacsot is. Ágostonnak idösebb fia, Fülöp lett az örökös, aki Lipót belga király lányát vette feleségül. Két gyermekük volt: Lipót és Dorottya. Ágoston herceg kisebb fia Ferdinánd, 1887-töl a bolgár cár, kinek szintén két fia van: Ágoston és Fülöp Józsiás. Mivel Fülöp herceg fia , Lipót meghalt, (szájhagyomány szerint Bécsben elcsábított egy színésznöt, akit polgári származása miatt nem vehetett feleségül, mire az bosszúból vitriollal leöntötte, ezekbe a sérülésekbe belehalt a herceg)- a bolgár cár kisebb fia, Fülöp Józsiás örökölte Vacsot. Ö volt Pusztavacs utolsó földesura. – A Coburg dinasztia harmadik ága Lipóttól (1790-1850) származik, aki 1831-ben megszerzi a belga trónt. /Új Magyar Lexikon és Új Idök Lexikona/
Mint látjuk Pusztavacs földesurának családjából öt ország uralkodói kerültek ki. Egy ág, az angol király még most is trónon ül. A többiröl nem tudunk. Pusztavacs utolsó földesura 1944. októberében elhagyta a falut. Feleségül vette a titkárnöjét - most már lehetett rangon alul nösülni -, és elhagyta Magyarországot. Kanadába menekült. Jelenleg Svájcban él. /Lánczos Pista bácsi/
Könnyü azt a fát kitépni a földböl, melynek nincs gyökere. Könnyen elsodorta a háború vihara ezt a nagy múltú családot is innen a pusztavacsi homokról. Nem tudott itt gyökeret verni, hiszen ez csak vadász-területe volt a fenséges úrnak, nem hazája.
Ezen kitérö után, lássuk most már községünk történetét, mióta a jelenlegi lakosság öseit ide telepítette a Szász Coburg Gothai család 1834-töl."

 

Nagy Imre - 1965

 


 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.