F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

NAGY IMRE: PUSZTAVACSI TÖRTÉNETE 1.

 

BEVEZETÉS

 

Egy kedves nyugdíjas pedagógus írt nekünk 2013-ban, aki valamikor Pusztavacson kezdte pályáját, és tudomásunkra hozta, hogy édesapja, Nagy Imre Vacson volt tanár, és tevékenyen részt vett a közösség életében. Ezen kívül az 1960-as években megírta a község történetét.
Ez az anyag csak kéziratban maradt fenn, és édesapja halála után egy fiók mélyén várta sorsa jobbra fordulását. Egészen eddig.
Katalin felvette velünk a kapcsolatot, és felajánlotta közlésre édesapja hagyatékából ezt az igen értékes müvet. A kéziratot begépelte számunkra, fényképeket is mellékelt, mi pedig nagy megtiszteltetésnek érezve ezt, szívesen adjuk közre a szomszédos község történetét feldolgozó munkát.
Elözetesen azonban mindenképpen emléket szeretnénk állítani Nagy Imre Tanár Úrnak. Következzenek itt lánya, Katalin sorai, melyeket kifejezetten oldalunkra írt édesapjáról:

"Nagy Imre 1915-1989

Hódmezövásárhelyen született. 1935-ben a Kiskunfélegyházi Tanítóképzö Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Elöször kántortanítóként tevékenykedett Hódmezövásárhelyen, a Mária Valéria utcai iskolában, majd hamarosan Tápióbicskére nevezték ki. Valóban a „nemzet napszámosa” volt. Néptanítóként sok kis nebulót tanított meg a betüvetésre. Közben elvégezte a magyar-történelem tanári szakot. A hosszú tápióbicskei éveket két-három évnyi tápiószelei tanároskodás követte, majd 1957-ben helyezték át Pusztavacsra. Azok közé a pedagógusok közé tartozott, akik nem csak a tantervi anyagot tanították, hanem nevelték is a gondjukra bízott ifjúságot. Fáradhatatlanul vett részt a falu életében, társadalmi munkában színjátszó köröket, néptánc kört vezetett. Ez utóbbiban segítette hangszertudása: jól hegedült. Ezért, ha úgy hozta a szükség, éneket is tanított.

 


Nagy Imre (1915-1989), pedagógus és helytörténész

 

Tápióbicskén fiatalkori szertornászi mivolta inspirálta tornászcsapat létrehozására az iskolán belül. Könyvtárosként az olvasás szeretetére nevelt, tanárként a dolgozók esti iskolájában okította a felnöt fejjel iskolapadba ülööreg diákokat.
Óráin összefonódott a történelem, a költészet, a magyar irodalom és magyar nyelv. Szívügye volt a magyarság hagyományainak, történelmünknek ápolása, a hazaszeretetre nevelés. Tehetséges tanítványaiért a végsökig kiállt. Többüket maga vitte motorkerékpárjával hol Budapestre, hol Szegedre, szót emelt értük. Nem hagyta, hogy származása miatt ne kerülhessen gimnáziumba vagy magasabb iskolába, aki tudása alapján megérdemelte.
Már Tápióbicskén is érdekelte a helytörténet, a bicskei csata történetét feldolgozta. Így nem meglepö, hogy Pusztavacs történetének kutatásába is beleásta magát.
A 60-as években, számítógép és internet nélkül ez a munka bizony jóval  idögényesebb volt, mint manapság. De kitartóan, szenvedéllyel és alázattal végezte a tényfeltáró munkát és öntötte formába azt."

Nagy Katalin - Zánka

 

 

A következö idöszakban tehát Nagy Imre, Pusztavacs történetéröl szóló munkáját olvashatjátok oldalunkon.

 


 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.