F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

AZ EGYKORI ÖRKÉNY-PUSZTAVACSI KISVASÚTRÓL

 

A közelmúltban ezt az anyagunkat, egy pályázathoz, "internetes kutatás" címen lenyúlták. Höböröghetnénk, egyebek. De kell-e nagyobb elismerés munkánknak - ha már másféle nem jut -, mint hogy méltónak tartják arra, hogy ellopják egy szellemi termékünket?...

"A Budapest - Lajosmizse vasútvonal építése 1887-ben vette kezdetét, ami nem volt zökkenömentes, hiszen Dabas tiltakozott az építés ellen és nem engedte a vasutat a falu közelébe. Pálóczi Horváth István viszont lelkes támogatója volt a beruházásnak és ingyen bocsájtotta a vasút rendelkezésére területeit.
Az építés vezetöjének Szlama Gábort tették meg aki 1887-ben költözött Örkénybe családjával együtt Magyarcsernyéröl. 1888. január 31-én már itt született meg Ilona nevü leányuk. Öket hamarosan követte Halász Péter vasútépítési válalkozó Tétényböl, Zelkány Ferenc pályafelügyelö Érsekújvárról és Ivánka András vasúti szolga Zomborról. Ivánkáék is Örkényben telepedtek le és alapítottak családot. 1889-ben nekik is itt született meg elsö gyermekük. Örkény állomásfönöke Csorba Gyula lett a felvidéki Ekelböl, aki családjával együtt érkezett és szintén itt telepedett le.
A vasút 1889. június 2-án került átadásra.
A környékbeli földek értéke gyorsan emelkedett, a gyengébb homokbuckás és távolabbi fekvésü területek kis, parcellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számláló lakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett.
1897-re Ilona majorban elkészült a malom, ami az akkori legmodernebb berendezésekkel lett felszerelve. Eszközei között volt a kor egyik nagy találmánya egy 125 lóerös kompúd kondenzációs gözgép, aminek a hengerrészeit a Ganz gyár biztosította. A már itt lévö tehenészet és sertéstelep illetve a tervbe vett további fejlesztések (pl. a téglagyár) miatt Pálócziék úgy határoztak, hogy gazdasági,ló vontatású vasutat (lórét) építenek a vasútállomástól Ilona majoron át Csurgay-majorig.
A feladatot Molitorisz Ákos tiszttartóra bízták, és segítöjének Pintér József gazdatisztet nevezték ki. 1897-ben kijelölésre került a nyomvonal és hamarosan megkezdödött a munka. Mire a 76 cm nyomtávolságú sínek a helyükre kerültek megérkezett a 20 db 2 tengelyes, 2 m3 térfogatú és 2 tonna teherbírású vagon is. Minden szerelvényre került egy u.n. hajtóállás, ahonnan a féket kezelték. Gyorsan kiderült, hogy ez a mennyiség kevésnek mutatkozik, így hamarosan újabb 10 vagon érkezett.
..

 


A kisvasút elágazásai Örkényben (nagyításhoz kattints a képre)

 

Az elsö ütem a vasútállomás és Ilona major, a második ütem pedig Ilona major – Csurgay-major kiépítése volt. Ez összesen 10 km vasúti pályát jelentett. Mindhárom megállónál váltóval ellátott tároló vágányokat is építettek, így a forgalmat nem akadályozta a rakodás. Eleinte négy, majd késöbb, a megnövekedett forgalom miatt hat lórés és betanított ló volt szolgálatban. Egy betanított ló általában három vagont tudott elhúzni. Korábban amikor még szekerekkel szállítottak, nyolc lóra és négy szekérre volt szükség ekkora súlynál. A lórésok gondozták a lovakat és karbantartották a vagonokat. A rakodást helybéli napszámosok végezték.

 


A sínek egykori kanyarulata a régi elemi (ma Pálóczi) iskola mellett, a mai 5-ös út mellett

 

A kisvasút kihasználtsága igen nagy volt. Csurgay-majorból tejet, gyapjút, dohányt, bort és sertéseket szállított a vasútállomásra, aztán építöanyagot, szemestakarmányt és korpát vitt Ilona majorba, onnan pedig visszafelé malomipari termékeket, szeszféleségeket, tejterméket vitt megint az állomásra. Ezeken felül szállított örölni valót, szeszalapanyagot, gépeket, alkatrészeket és minden egyebet amit szállítani tudott. Az örkényi vasútállomásról naponta kétszer indultak vagonok Budapestre az uradalom termékeivel.
Vasárnaponként Csurgay-majorból és Ilona majorból beszállították az embereket a templomba. Ilyenkor alaposan kitakarították és padokat helyezetek a vagonokba, hogy legalább az asszonyok le tudjanak ülni.
Pálóczi rendelkezése szerint hétköznap a lórésok az iskolába menö vagy onnan hazafelé igyekvö gyerekeket felvehették.
Harmadik ütemben épült még egy szárny, ami az állomásról Ilona majorba tartó pályáról csatlakozott le és a mai festékgyár területére ment ki, ahol akkoriban hatalmas almáskert volt. Azt azonban, hogy ennek a leágazásnak a költségeit ki viselte, nem tudjuk. Ez a csatlakozás a mai Bem (Majakovszkij) utca és Ady Endre utca sarkán volt és vélhetöen a Fischer-kastély mögött (a festékgyár irodái)  volt a végállomása.
Tudunk egy negyedik ágról is, de a története egyenlöre ennek sem ismert. Ez a sínpálya Örkény Váraditelepet (a mai hernádi vasútállomás és az 50-es út közötti terület, hívják Zsírosnak is) kötötte össze a Tatárszentgyögy és Dabas-Gyón közötti Unghváry majorral, oly módon, hogy érintette a fö út melletti borforgalmi telepet.

 


A kisvasút elágazásai Örkényben és Pusztavacson (nagyításhoz kattints a képre)

 

Az örkényi vasútállomás volt a kiinduló pontja annak a kiterjedt kisvasút hálózatnak is mely a pusztavacsi Coburg uradalom területén müködött. Elsö állomása az Ágoston-major (Pálinkaház) volt, legtávolabbi pontja pedig Klementina-major a mizsei határ közelében. Érintette a förész telepet, egy leágazása bement Pusztavacsra, a fö vonal pedig  a magtár és borospince elött elhaladva ment tovább Dánszentmiklós felé,

 


A pince fénykorában

 


A magtár, a kisvasút kanyarodó sínjével és a szín alatti kocsijaival

 

a Csett majorig, ahonnan végsö elágazása volt balra Antónia-, jobbra egészen Mária-majorig."

 


A Mária-major; balra, a háttérben a szín alatt itt is vasúti kocsik állnak sorban...

 

Ha bárki bármilyen egyéb információval, történettel vagy fényképpel rendelkezik a témában, jelentkezzen!

Címünk: santaoz@freemail.hu

Köszönjük.

 

 

Fekete Gyula (Dabas)

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.