F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

A PUSZTAVACSI TEMPLOM ÉS MAJOROK NÉVADÁSÁRÓL

 

A pusztavacsi és a környékbeli emberek kollektív tudatában sok pontatlanság és téves információ van azzal kapcsolatban, ki is volt valójában a "herceg", a település ura, illetve hány gyermeke volt, és róluk hány majort nevezett el.
Az ellentmondások tisztázása érdekében itt most vázoljuk, amit a témában kiderítettünk.
Pusztavacs 1831-töl került a Coburg hercegi család birtokába.
A szász fönemesi családból, elsö birtokosa Coburg-Koháry Ferdinánd volt, aki 1831-töl 1851-es haláláig felügyelte magyarországi uradalmait, köztük a vacsi részt.
Utóda a sorban elöször elsö fia, II. Ferdinánd (született 1816-ban) lett volna, aki azonban 1836-ban feleségül vette a portugál királynöt, ezután pedig Portugália királya lett, így lemondott elsöszüllötti jogairól (ö lett névadója a Kisnándor-majornak)

A magyarországi birtokok gazdája így, apjuk halála után, Ágoston (született 1818-ban) lett, a második legidösebb fiú (öróla nevezték el az Ágoston-majort).1881-ben halt meg.
Halála után Pusztavacs harmadik ura az ö legidösebb fia, Fülöp (született 1841-ben) lett. Az ö nevéhez füzödik a település tulajdonképpeni  megalapítása. A mai falu központja a templomkerttel, annak öreg fáival, az egykori Nagymajor (Ferdinánd-major) területére esik. Ö építtette a Szent Ágoston titulusú templomot is 1885-ben. És hogy miért pont Szent Ágoston lett a templom védöszentje?
Azért, mert Coburgban, a család ösi fészkében, a gótikus székesegyházat szintén Ágoston tiszteletére emelték, így adódott, hogy az idegenben létesített birtok egyházának, a szülöföld iránti tiszteletböl, ugyancsak ö lesz a védöszentje.

 


A coburgi Szent Ágoston templom


Fülöp herceg 1921-ben halt meg.
Miután a család a II. világháború alatt, 1944-ig maradt Pusztavacs birtokosa, Fülöp után még egy negyedik generáció is következett az urak sorában, de az utolsó birtokos neve egyelöre még számunkra is ismeretlen.
A majorok névadóiról, általában:
A hagyományokkal ellentétben, a mindenkori "herceg" nem csupán gyermekeiröl nevezett el majorokat.
Névadó volt maga I. Ferdinánd (FERDINÁND-MAJOR), felesége, Koháry Mária Antónia (MÁRIA- és ANTÓNIA-MAJOR), négy gyermekük: II. Ferdinánd (KISNÁNDOR-MAJOR), Ágoston (ÁGOSTON-MAJOR), Viktória (VIKTÓRIA-MAJOR) és Leopold (LEOPOLD- vagy LIPÓT- vagy "LÉPOLD"-MAJOR).
Folytatva a sort, majort neveztek el Ágoston feleségéröl, Orleáni Klementináról (KLEMENTINA- vagy "KELEMENKE"-MAJOR), és gyermekeikröl is: Fülöp (FÜLÖP-MAJOR), Klotild (KLOTILD-MAJOR) és Amália (AMÁLIA-MAJOR).
Az utolsó elötti major névadója, Fülöp felesége Lujza, belga hercegnö (LUJZA-MAJOR).

Péter, akiröl az utolsó majort nevezték el, Fülöp öccsének, Ágostonnak volt elsöszülött fia. Azért róla nevezte el Fülöp az egyik majort, mert öccse fia 12 évvel Fülöp elsö gyermeke születése elött látta meg a napvilágot, így saját gyermeke a névadás pillanatában még nem volt (PÉTER-MAJOR).

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.