F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

A KISKUNSÁGI DEMEÖK/DÖMÖK CSALÁDRÓL.

 

A Kiskunságban, elsösorban Tass-Szalkszentmárton-Kunszentnmiklós környékén, ismerösen csengö családnév, illetve család történetéröl gyüjtöttünk össze néhány fontos adalékot. Ezek érdekesek lehetnek a leszármazottaknak, akik esetleg nincsenek tisztában azzal, hogy miylen régi öskötöl származnak, de talán nem csak nekik lehet érdekes.
A DÖMÖKÖKET az oldalunkon korábban tágyalt, 1799-es Kun Liszta nem említi, mint kunszentmiklósi kun famíliát, pedig már az 1500-as évek óta azon a tájon éltek az öseik. Igaz, hivatalosan "szalkszentmártoni" a család nemesi elöneve. A hivatalos irodalom szerint, 1647-ben és 1649-ben igazolják a nemességüket Pest megyében, de ez nem jelenti azt, hogy ekkor is kapták a címet.
Legkorábbi tagjuk, akiröl adatot találtunk, DÖMÖK Mihály, egy 1657-es tanúkihallgatási jegyzökönyvben 75 éves szalkszentmártoni nemesként szerepel, ami azt jelenti, hogy ö kb. 1582 körül születhetett. Ugyanebben az évben maradt fent a neve DÖMÖK Gergelynek is, aki egy másik iratban a vármegye esküdtje, akinek kora nincs feltüntetve, de biztosan fiatalabb, mint Mihály (ezekben az években többször is hasonló státuszban szerepelt az iratokban).
1725-ben egy birtokperben egy tanú úgy vall, hogy emlékszik arra, amikor Cebe pusztát - ami egy középkori település területe, vagyis nem éppen kis birtok -, RÁDAY Gáspár elzálogosította - egy feltehetöen késöbb élt - szalkszentmártoni DÖMÖK Mihálynak: azaz kölcsön fejében ezt adta fedezetként, majd MIhály fia András ezt a jelzálogjogot továbbadta a PÁZMÁNDY családnak. Az, hogy a család tagja vármegyei esküdt volt, illetve egy késöbbi leszármazottjuk képes volt nagyobb összeget kölcsönadni, s ezért egy egész falunyi birtokot kaptak zálogba, jól érzékelteti a DÖMÖKÖK egykori erejét és potenciálját.
A család tagjai nem kizárólag a Kiskunságban éltek, de úgy tünik, hogy innen származtak, és szóüródtak szét az országmás részeibe, így Nógrádban is élt egy "bokruk", de egy-egy tagjuk révén jelen voltak Tápiószelén, Dunvecsén, Gyömrön, Tiszakécskén és Kecskeméten is.
Elképzelhetö, hogy az 1745-ös megváltáskor Kunszentmiklóshoz került Kerekegyházi részen, Kun-Kerekegyházán vagy rövidebb nevén Kunpusztán, a pusztai református templom körül élt DÖMÖK család tagjai is ebböl a familiából eredeztethetök.
 

Ha érdekel a múltad, de nem tudsz eleget, keress minket üzenetben.
 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.