F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

A KISKUNSÁGI BOLYÓ CSALÁD ÉS CÍMERE

 

A Bolyó egy tösgyökeres kiskun família, amely bizonyíthatóan már az 1600-as évek elején Kunszentmiklóson és környékén élt.
A család második legrégebbi, név szerint ismert öse BOLYÓ János, aki egy 1657-es tanúvallatási jegyzökönyvben 65 éves kunszentmiklósi lakosként szerepel, vagyis 1592 körül születhetett. Ugyanö pedig még 80 éves korában is élt, és egy 1671-es, hasonló dokumentumban említtetik, de neve ott Jónásnak van írva. Ö feltehetöen, a nemességszerzö Jánosnak apja volt.
BAKY János, 1791-es kunszentmiklósi krónikájában írja le, hogy Bábonyon, Bánszállása-ér partját, annak kútjával együtt, nyolc tallérért, BOLYÓ Jónás 1608-ban elzálogosítja KUP Gáspárnak, majd ez a Bánszállási-ér, nevét el is vesztette, mert ezután a kutat, BOLYÓ keresztnevéröl, Jónás kútjának, és a vízfolyást is Jónás-érnek hívják. Az ebben szereplö Jónás, még egy generációval korábbi, s így a legrégebbi, ismert tagja a családnak.
Az 1699-es PENTZ-féle jászkunsági összeírásban Szabadszálláson nemesként jegyezték fel BOLYÓ Mihályt, akinek 115 állata volt.
A família legismertebb tagja az 1700-as évek második felében élt János, a város egykori föbírája, akiröl utcát is neveztek el. Nevéhez füzödik a „Kun Liszta”, egy a város és ösi családjainak történetét verses formában elbeszélö írásmü, melynek szövege az öntudatos kun redemptus családoknál, másolatokban maradt fenn.
Nemességet a családból
BOLYÓ János és felesége, SZÖKE Ilona, a fiuk Mátyás, továbbá Mátyás leányai, Ilona és Katalin és minden leszármazója kapott I. Lipót császártól, Laxenburgban, 1668. május 9-én.
A címer: kék pajzsban, zöld földön, fészkében ülö pelikán, fiait vérével táplálja.  Sisakdísz: könyöklö vörös ruhás kar, három arany búzakalászt tart.


Ha érdekel a múltad, de nem tudsz eleget, keress minket üzenetben.
 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.