F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

MÉNTELEK NEVÉNEK EREDETÉRÖL

 

1.

 

"Ami bevisz Kecskemétre, a Sós útig, azt hívták Sugárútnak. A ménteleki határút vót ez, ami gyütt a Kláber-telepi szöllötü, ott nagy szöllö vót, és mönt arra  Lisztös-tanya felé. És az ment rá Méntelek felé a Sós útra. 
Méntelek mög azé Méntelek, mer az valamikó pusztaság vót. Aszt valamikó valami nagy nemös embör égy sárga csikójé vötte mög. Azt az egész részt. Égy hároméves sárga csikójé. Mind a négy lába kesely vót. Azt égy ménösbü vötték ki – mer fiatalon a lovat még nem kezeeték – hát ménes vót. Ménösbü vötték ki, oszt az a Méntelek azé lött Méntelek.
Ezt még apám korátú idösebb emböröktü hallottam. Égy lóé annyi födet löhetött kapni, mer annyira óccsó vót. Hát Birinybü is azé gyüttek ide, mer ami ott égy hód ára vót, azé itt kaptak tíz hódat is!"
 

Megjegyzés:

Sós út alatt a Sóhordó utat kell érteni, amely Kecskemét-Talfáján haladt át, Nagykörös és a Ször-halom felöl érkezve, és Ménteleket délröl mellözve a Nagynyír és Kerekegyháza felé haladt tovább.

 

2.

 

Megpróbáljuk egy régi térkép alapján bemutatni, mi is volt Méntelek területének és nevének alapja.
A terület elsö ábrázolása a II. katonai felmérés térképén maradt ránk, az 1860-as évekböl. Ekkor még kecskeméti földként, annak északnyugati csücskében helyezkedett el egy "Csödöri-erdö" és attól délkeletre, néhány kilométerre egy "Csödöri-szölök".
A csödöri elötag egy nagyobb földterület neve volt már a XIX. század elejétöl kezdve. Ez a név valamilyen lótartással kapcsolatos objektumra utal, amelyröl viszont nincs pontos információnk (a Lajos, Mizse és Bene hivatalos okleveleit, történeti dokumentumait közreadó könyvben a szerzö a Mizsén elszállásolt katonaság lovainak tartásával magyarázza a név eredetét, de ez a terület sosem volt Mizse. Legfeljebb Lajos lehetett volna, de mint a térkép mutatja, a XIX. században biztosan kecskeméti fennhatóságú volt).
Ugyanakkor: Zsigmond király, a kunoknak 1423-ban kiadott védlevelében említenek egy "Chederhamka" - azaz Csödörhomoka nevü területet, amelyröl nem tudjuk, hogy önálló kun település volt-e akkoriban, vagy csak egy másik település - nevezetesen Kecskemét  - része, mindenesetre ez az adat azt bizonyítja, hogy a környék neve már 600 évvel ezelött is ugyanez volt, vagyis nem újkori elnevezésröl van szó - és nem is a Mizsében állomásozó katonák lovainak szálláshelye a név alapja...
Kijelenthetjük, hogy Méntlek nevének elsö említése majdnem 600 évvel ezelött történt.
Szóval, a "csödör" és a "mén" szavak nagyjábóli rokonértelmüsége (mindkettö hímnemü lovat jelent, más-más források az árnyalatokat másként magyarázzák) lehet folytatása a mai község névadásának, és olyan helyre - telekre -  utal, ahol hímnemü lovakat (méneket) tartanak. Kis eltéréssel a település neve eszerint akár Csödörtelek is lehetett volna.

Méntelek központjában, az iskola mögötti buckás-erdös részen ma is Csödör-halomként ismernek a helybéliek egy dombot. Vagyis: Mén-halomnak is hívhatnák...

 


Méntelek és a Csödör-halom, az 1860-as térképen (az iskola mai helyével)

 

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.