F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

A LAJOSMIZSEI VESZELSZKI CSALÁD EMLÉKEZETE

 

Talán 6. osztályos tanuló lehettem, amikor történelem órán azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk családfát. Akkor azt gondoltam, miért hiszen tudom ki vagyok. Tisztán élnek bennem tanárom Tamás Andrásné Marika néni szavai: „...ha nem tudod a múltad, nem tudod ki vagy...”. Ezen felbuzdulva elkezdtem, hát a kutatást. Mivel anyai ágon nagyobb a család, így abba merültem bele jobban. Elöször csak itthon a szüleimtöl kérdezösködtem, aztán az egész családot bevontam.  Mindenki lázasan mesélte a régi történeteket, bevallom jobban is érdekelt, mint a rengeteg adat - ki és mikor született… Leginkább a háborús történeteket élveztem.

 


Veszelszki András, II. világháborús hösi halott

 

Miután leadtam a feladatot, aláfagyott a lelkesedésem. Pár év elteltével ismét kezembe akadt az akkor még hiányos családfa. Végig olvastam, majd elhatároztam ez nem maradhat így. Újra elkezdtem a nyomozást. Általános iskolásként hallottam egy történetet, ami különösképpen érdekelt.  Papám testvére Veszelszki András több társával együtt meg akart szökni a hadszíntérröl. A társaság egy része éjszakára elbújt egy tanyán lévö disznó ólba. A többiek gyalogosan folytatták útjukat hazafelé. Az ólban lévökre azonban rátaláltak az orosz katonák. Mindnyájukat agyonlötték. Köztük Veszelszki Andrást is. Akik belegyalogoltak az éjszakába mind haza jutottak élve családjaikhoz. András bácsi, mert én csak így ismertem, holtteste soha nem került haza. Akkor vajon hol van? A családom nem tudott erre választ adni. Elkezdtem a háborúban elesettek nyilvántartását végig nézni.
Nem sok idön belül rá is bukkantam.  Most már tudom, Veszelszki András tartalékos honvéd, Rácalmáson 1944-ben halt meg és ott is helyezték örök nyugalomra. Miután erre a kérdésre választ kaptam elkezdett valami más érdekelni.  Vajon honnan ered a Veszelszki név?
Egyik délután megcsörrent a telefon. Látogatóba jött Lajosmizsére egy Gyálról érkezö rokon. Mindenképpen találkozni akartam vele. Édesanyám unokatestvére, Bori néni szállásolta el.  El is indultunk hozzájuk, kezemben a füzetemmel és tollal. Számtalan kérdés járt a fejemben, amit mindenképpen meg akartam töle kérdezni. Mikor odaértünk már a kapuban vártak minket. Annyira izgultam, hogy Misa bácsi felé nyújtottam a kezem és bemutatkoztam. Ö csak rám mosolygott és annyit mondott „hiszen mi már találkoztunk”. Ez így is volt, már többször találkoztunk. Alkalom azonban nem volt sosem, hogy beszélgessünk. A mi családunk elég nagy és szétszóródott az évek során. Sajnos csak temetésen találkozunk. Ez Misa bácsival is így volt. Leültünk a konyhába és elkezdtünk beszélgetni.  Nagyokat nevettünk a régi történeteken, amiket mesélt.  Én csak jegyzeteltem a füzetembe, feltettem az összes kérdést, amire kíváncsi voltam.  Majd Misa bácsi elöállta egy gyerekkori emlékkel.  Kisgyermekként sokat hallotta ezt a történetet. A Veszelszki család az 1700-as évek elején a Rákóczi szabadságharc ideje alatt települt Magyarországra. A lengyelországi Zakopane városából a Vereckei-hágón át érkeztek Rákóczi csapataival együtt. Amíg Lengyelországban éltek számos földbirtokuk volt, és nemesként élték életüket. Azonban az egyik Veszelszki a szerencsejáték foglya volt. A fogadások sorozatában eljátszotta a földjeiket és birtokaikat. Veszélybe sodorva ezzel családja biztonságát. Mivel a tartozás mértéke egyre súlyosbodott menekülniük kellett. Magyarországra érkezésük után Jászberényben települtek le. Valószínüleg a nevük is itt változhatott meg Wesselsky-röl Veszelszkire. Lajosmizsei vonatkozásuk azonban csak az után következett be, hogy több generáció után egy Veszelszki József nevü férfi (aki az ükapám) feleségül vette a lajosmizsei Mészáros Teréziát. Lajosmizsére kerülésük után József a Mizsei család szolgálatába állt. Közel 40 évig gulyásként szolgálta öket.  A 40 év eltelte után, élete végéig megkapta azt a járadékot, amit gulyásként is megkeresett. Lajosmizsén születtek gyermekeik József, János, Julianna, Mihály, Márton, Pál és László.
József a dédnagyapám, akit mindenki csak Nagypapaként emlegetett, egy szigorú tekintetü ember volt.  Elsö házasságából, amit Holbusz Erzsébettel kötött öt gyermek született József, Sándor, András, Mátyás és Julianna.
 


Veszelszki József elsö feleségével, Holbusz Erzsébettel, és öt gyermekükkel

 

Holbusz Erzsébet és a kis Julianna egy betegség következtében életüket vesztették. Nagypapa egyedül maradt 4 gyermekkel. Új társ kellett neki, a gyerekeknek pedig új anya. Ezt meg is találta Berki Mária személyében.

 


Veszelszki József második feleségével, Berki Máriával

 

Így tovább gyarapodott a család. Kilenc közös gyermekük született János, Pál, Mária, Mihály, László, Erzsébet, István, Anna és Illés.  Így tizenhárom gyermekröl kellett gondoskodniuk. Mária, a lajosmizsei Mészáros Józsefhez ment hozzá, majd Gyálra költöztek. Erzsébet pedig sógora testvéréhez Mészáros Ferenchez. Anna Nagykörösön kezdte meg házas életét Szélesi Ferenccel. A többi testvér Lajosmizsén telepedett le. Aki viszont többek számára ismert lehet az László. 1924-ben született. Felesége Gémesi Rozália volt.

 


Veszelszki László, vöfély

 

Ö az a Veszelszki László, aki nemcsak a nagykörösi posta dolgozója volt, hanem vöfély is. Több száz lakodalmat vezényelt le. Halálához is ez vezetett. Hazafelé tartva egy átmulatott éjszakából halálra gázolta egy autó 1969-ben.
Veszelszki József és Berki Mária gyermeke Pál a papám volt. A háborút ö is megjárta. Csatlakozott a lajosmizsei önkéntes rendör csoporthoz. Akkoriban öket
"policereknek" hívták. Nemzeti színü karszalagot viseltek, rajta egy pecséttel: Lajosmizse Nagyközség Rendörsége 1945. Ezt a karszalagot a háborús idöszakban nem tolerálták az orosz katonák, aki ilyet viselt rögtön agyon lötték. Papa ezért úgy döntött elrejti. Több mint harminc év elteltével Nagymama és Nagypapa halálát követöen, eladásra kerül a házuk. Veszelszki István és felesége vette meg. Hála Istennek családtaghoz került a tanya. Papa is segített az átalakításban és a költözésben is. A nagy ház teteje akkoriban még nádfedeles volt. Ezt meg kellett bontani, mert rossz állapotban volt. Papának eszébe jutott, hogy a nádfedél alá rejtette a karszalagot. Akkor már elövehette büntetlenül.

 


Lajosmizsei "policer"-karszalag 1945-böl

 

A rokonságban volt egy mások számára furcsa szokás. Az asszonyok férjük keresztneve után kapták nevüket, így például Jani bácsi felesége Jani néni volt, Misa bácsi felesége Misa néni, Illés bácsi felesége pedig Illés néni. Papát Pali bácsinak, Mamát Pali néninek szólították.
Vannak még hiányosságok a család kerek történetében. Hiányoznak adatok. Ahány Veszelszki annyi felé laknak. Többségük itt él Lajosmizsén. A család tanulmányozása során sikerült távolabbi rokonokat is bevonni, akiktöl sok segítséget kaptam. Van aki tudja a rokoni kapcsolatot, van akinek sejtése sincs. Nagybátyám szavaival élve „…egy  biztos, aki Veszelszki, az mind rokon…"

 

Szabó Nikolett

Ha érdekel a múltad, de nem tudsz róla eleget, keress minket.

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.