F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

A KRASNYÁNSZKI CSALÁD LAJOSMIZSÉN 1.

 

A KRASNYÁNSZKI CSALÁD EREDETE

 

Lajosmizse egyik legrégebbi betelepülö családja, a Krasnyánszki, közvetlenül Jászberényböl származik. A család mára széles körben leágazó rokonságának lajosmizsei ösatyja idösebb Krasnyánszki Illés lehetett, aki az 1800-as évek elsö évtizedében született Jászberényben. Tanyája a gazda nevével, az 1860-as évekböl fennmaradt katonai térképen is olvasható (a "Grosnáczky" a feltehetöen német anyanyelvü térképész írása szerinti, erösen torzult alak).
 


Krasnyánszki Illés tanyája az 1860-as katonai térképen

 

A tanya környéke - a mai Vásártér-dülö és a Németh-kereszt környéke - emberemlékezet szerint is az Illés-Krasnyánszkiak birtoka volt. Ezt osztogatta tovább idösebb Illés a gyermekeinek és azok családjainak, illetve azon területekre, azok szomszédságába érkezett még késöbb esetlegesen Krasnyánszki nevü rokon Berényböl, hogy új életet kezdjen a pusztán.
Idösebb Illés elsö felesége Gugi Ilona (latinosan, az anyakönyvben: Helena) volt, szintén Jászberényi illetöségü. 
Elsö gyermekeik - ifjabb Illés (1826), János (1828), Ilona (1831) és Veronika (1832) - még Jászberényben születtek, aztán egy fiuk, Lajos már a lajosi pusztán és ö 1844-ben Kecskeméten lett anyakönyvezve, majd pedig, feltehetöen második felségétöl, Juhász Teréziától, még született idösebb Illésnek - 50 éves kora fölött - egy fia, József (1858), de ö már Lajosmizsén lett bejegyezve a születési anyakönyvbe.
A Krasnyánszkiak az 1700-as évek közepén vagy a század második felében kerülhettek a Felvidékröl a Jászságba, azon belül is feltehetöen Jászberénybe. Biztosat nem állíthatunk ezzel kapcsolatban, anyakönyvek hiányában, illetve a meglévö adatok foghíjasságának okán.
Ami biztos, hogy az 1715-ös és 1720-as országos összeírás szerint még nem voltak Krasnyánszkiak a Jászságban az adózó családfök névsorában, vagyis ezután érkeztek le a török idök alatt elnéptelenedett síkságra, a jobb megélhetés reményében...
A Krasnyánszki név eredete eddig a homályba veszett. A családi hagyomány szerint Lengyelországból származnak, de ezt semmilyen adattal nem sikerült megerösíteni, söt: azon a tájon egyetlen ilyen nevü családra sincs utalás vagy adat.
Sokkal valószínübbnek látszott a felvidéki, hangzás alapján pedig a szlovák eredet.
Nézzük a szót. Krasnyánszky. A "-szky" végzödés szláv nyelvekben a magyar "-i" képzönek felel meg. Vagyis, hogy valaki melyik településröl, tájegységröl származik.
Keresni kellett egy olyan falut vagy várost, amelyet körülbelül "krasnyán" néven nevezhetnek. Kis szláv nyelvtudással már kisejlik a szó elejéböl a "krasna, krasnij" vagyis "szép" jelentésü szótö, és a szóvégi képzö levételével a település neve: "Krasznyán" lehetne. Ilyen falu nincs. De "Krasnany" igen! A képzés miatt a szóvégi "y" hang kiesik, így lesz Krasznyansky, vagyis elmagyarosodott alakban: Krasnyánszki.
 


A falu és Zsolna fekvése mai térképen

 

A falu egyébként Zsolna városától keletre, az Kis-Fátra lábánál terül el, és kb. 1200 fö lakja, szinte mind szlovák anyanyelvü. És láss csodát: neve a középkorban "Kraszna", "Kraszni" és ezen szó változatai voltak. Vagyis egy "Szép hely". És a mellékelt kép alapján, tényleg szép helyen fekszik...
 


Tényleg szép hely!

 

Magyar neve, noha magyarok soha nem laktak arrafelé, "Karasznyán".
A faluból elszármazottak magukat karasznyán-iaknak, vagyis szlovákul Krasnyánszkiaknak nevezték. Elsö körben valószínüleg a közeli Zsolnára mehettek, majd onnan vándoroltak szét a Felvidéken, elsösorban Pozsony mellé és a Vág-völgyébe; utóbbi két helyen nagyobb tömbben éltek. Ez a vándorlás akár a középkorban is, vagy közvetlen utána megtörténhetett.
Aztán, amikor az Alföld a török idök hatására elnéptelenedett, sok százezer felvidéki magyar és nem magyar család özönlött le az elhagyott pusztára, hogy ott új megélhetést találjon. Feltehetöen a Krasnyánszkiak ösei is így jutottak le a Jászságba, azon belül is Jászberénybe. Ez idöben az 1700-as évek elsö felében, közepe táján lehetett, anyakönyvi adatok legalább is ezt látszanak igazolni. A jászsági szál betelepülése a mai Nógrád megyén keresztül valósulhatott meg (pl. Balassagyarmat, Tar), talán az Ipoly-völgy érintésével, majd a Palócföldön át az Alföld következett.
Aztán a XVIII. század közepétöl már egyre több adat van Jászberényben élö, születö Krasnyánszkiakról. Ekkoriban az országban élö ilyen nevüek 90%-a itt élt. Innen pedig az 1830-40-es években vándorolhatott le néhány család, akik nyilván valamilyen fokon rokonok is lehettek, bár két vizsgált szál esetében az 1700-as évek második feléig semmilyen kapcsolódás nem mutatkozik.
Lajosmizsére Idösebb Krasnyánszki Illés (sz. 1802) és egy Krasnyánszki Mihály (sz. 1820-as évek) nevü gazda és leszármazottai költöztek.
A család azóta is jelenlévö a településen, és mára már olyan sok ágra szakadt, hogy a rokonsági fokok ismeretének hiányában egyszerüen azt állítják egy másik Krasnyánszkiról: "az nem a rokonunk!"...
 


Üdvözlet Krasnanyból

 

Ha érdekel a múltad, de nem tudsz róla eleget, keress minket elérhetöségünkön.

 

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.