F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

LAJOSMIZSE BETELEPÜLÉSÉRÖL 3.

 

LAJOSMIZSE KIALAKULÁSA A HELYI HAGYOMÁNY ALAPJÁN 2.

 

"Majd asztán késöbben, mikó Mária Terézia esztet a pusztát szétosztotta a jászoknak, utánna a nép is fejlödött, alakult, és akkó csinátak égy egyenes utat, ami Szegedéjbül jön, Kistelek mellett megy el, Kiskunfélégyházának a közepin át, Kiskunfélégyházárul Kecskemétre, égyenesen. Kecskeméten, a Jókai utca véginé, ahun van a gyógyszertár, onnét má nem északnak jött az út, hanem északnyugatnak. És onnét égyenesen jött úgy, hogy sé partvégnek, sé nádasnak nem ment neki. Úgy elhúzták a pusztán keresztü, hogy csak a Szászpa mellett ment el, de még asztat sé érte Osztán által a határon, át Örkényre – Örkény ilyen szétszórt település vót, még most is az, nincsenek rendes utcái neki -, és Örkényen keresztü Gyónt, Dabast nem érintette, pont Sári falunak a végin keresztül, Alsónémedinek a közepin keresztül, és Soroksárnál ért föl Pestre (Soroksár égy tejjesen sváb település vót, az oroszok ’44-be szétzavarták öket, és akkó keveredett be a magyarság Soroksárra). És ez lett késöbb az 5-ös föútvonal.
És emez, ami jött országút, a vacsi út – még megvan a lajosmizsei határig, nem nagyon használják, elég kacskaringós-, ez megszünt.
Utánna jött égy mérnök Jászberényböl, és az a mérnök hozzáfogta kimérni a pusztát. A Lajos falunak a helyit meg a Mizse falunak a helyit. És ahogy ki vót má húzva az útvonal, az 5-ös, ö oda az 5-ös mellett mérte ki a falu helyit, errül is, arrul is mérte ki az utcákat. És utánna kimérte a keresztutcákat is.
Még ez a Telepi út régebben délöút vót, a Posta-tó helyin nem vót utca, utánna vót a Bajza utca, majd a Vörösmarty utca, utánna vót a Széchenyi utca, a Templom utca, Deák Ferenc utca. Ahogy mérte az utcákat, mindenütt kikarózták a helyeit neki.
Utánna hozzáfogott kimérni a délöutakat, mikó má a falu helyit kimérte. És abba az idöbe milyen tudása vót a mérnöknek! Olyan szépen kimérte az utakat, hogy a Telepi út jött a kecskeméti határtól keresztül az 5-ösön, a Vásártér mellett, eljött a Geréby-tóig. Attól kettö kilóméterre kimérte a Dörney-délöt. A Liszteséktül jött, a kecskeméti határtól, át az 5-ösön, ki egészen a nagykörösi határig. De olyan szépen kimérte, hogy vagy öt nádas tónak a véginél elment, de égy nádas tónak sé ment neki. 
Mer a Gépjavítónál van égy lapos, errü van ottan ez a Krasnyánszki-tó, emerrül a Nagy zsidóéknak a tójuk, amottan meg a Geréby-nádastónak a legszéliné megy el, ki a körösi határig. Ott van pontosan a hetveneggyes kilóméterkö a Gépjavítóná. A hetvenkettes a Szaszkóékná, utánna a hetvenhármas a Csordás-bótná. A hetvenhármas kilométerkötü megin olyan szépen bevitte a délöutat a nagykörösi határig, hogy öt nádas tót érintve megy az út.
Utánna kimérte a Hármashatári iskola-délöt, de olyan szépen, hogy csak a Fecske-tanyáná, ahun a csárda vót, ment neki égy kis laposnak, és utánna kimérte a határutat. 
Utánna megcsináta a keresztdélöket. Azokat is olyan szépen, hogy az országba ilyen égyenes utcákat, mint Lajosmizsén vótak, nem lehetett taláni!
És ahun van most ez a Garay János utca, meg a másik nem tudom, az a szélsö utca, az is délöút vót. És a Kónya-délötü, a Kisjuhász Bálint-tanyától jött égyenesen a Dörney-délöig. Ott nekiment vóna vagy három nádas tónak, és akkor fentebb hozta a délöt erre felé, égy olyan kétszázötven-háromszáz méterree, esztet a délöt kihúzta égyenesen a kecskeméti határig. Úgy, hogy csak ottan a Kovács Ambrusékná ment neki égy tónak a szélinek.
Utánna kihúzta a Geréby-délöt, a ceglédi úttól egész a Dörney-délöig, három nádas mellett – vót ottan a Kovács-nádas a ceglédi út mellett, majd a Geréby-nádas, és égy tó, amit most halastónak csinátak -, azok között elhúzta a délöt a Dörney-délönek, ott vót megint három vagy négy nádas, ezt megint fentebb vitte három- vagy négyszáz méterrel, és ottan elhúzta úgy, csak a Bartal-majorná ment neki égy laposnak, a Mizsey-keresztné, azt Kisjuhász-délönek nevezték, akkó esztet megint elhúzta lé a kecskeméti határig. Úgy, hogy csak a Palócz-keresztné ért égy lapost, de ott tötést csinátak.
Utánna kihúzta a Kulapityei-délöt, a Papp-bóttú kihúzta égyenesen a Kulapityei iskola ahun van, mostan vadászház, addig, ottan asztán – nem tudni mijé – égy hatvan-hetven méterree errébb hozta, és kivitte a délöt a micsodáig, a Csirke-tanyáig, majd a Hármashatári-délöig.
Utánna kihúzta a következö délöt, Bokroskút-délönek hívják, kihúzta azt is a Hármashatári iskola délöig. De olyan szép égyenes délöket húzott, hogy nagyon szép égyenes délöket húzott!
És utánna, mikó ezek ki lettek mérve, akkó hozzáfogtak kiosztani a födet.
 

 

A lajosmizsei-kecskeméti közös határ, és a lajosi oldal (a sárga vonal felett) néhány tanyája, az 1870-es térképen


 

Mikor ezek kezdtek itt lételepüni, má télire sé mentek vissza, építettek ide kis házakat, miket, akkó még nem vót itt Lajosmizsén sé kösségháza, sé falu, sé templom, sémmi. A falu kecskeméti végin, ahun a Szabó Péter háza vót, azon belü vót égy ilyen háromnegyed tetös, nádtetös épület, az vót az imaház. Ottan volt égy Kovács Kálmán nevü pap. Osztán az csináta az esküdtetést, az csináta a temetést, az csináta s születést, szóval az összes anyakönyvezést.
Azt má az apámtú hallottam, hogy vót neki égy házvezetö nöje, annak vót – aszongya az apám – nagyon szép két lánya. Mindég égyütt jártak a bálba. Mind a két lány nagyon hasonlított a papra…
Asztán hogy kimérték a déllöutakat, hozzáfogtak kimérni  a födeket. Jászberénybe kinek mennyi födje vót, annak arányába kap itt is. Ami Kovács-major van itten – mostan nem tudom, kijé -, avval kezdték, utánna a Gerébynek mértek, ez állatorvos vót Jászberénybe. Az öreg Geréby! Nem tudom, hogy hívják, a sírjuk ott van a temetöbe.
Utánna vót a Némethéknek, nem tudom má, száz valamennyi, utánna vót a Bartalyéké. Az nagy család vót, azt nem tudom pontosan, de vót olyan négy-ötszáz hold körü. Utánna vót a Tóth Péternek százhatvan hold. Utána a Besenyiéknek vót százhúsz hold – azokbú má nincsen sénki Lajosmizsén -, asztán a Mizsey Gyurka bácsi apjának, a Mizsey Péternek vót itten hatszáz hold, de ü késöbb még vett hozzá égyik helyen húszat, a másik helyen valamennyit.

Asztán vót a Skultéti-föld, a Csirke-saroktól a Mizsey-major fele. Hogy az hány hold vót, azt nem tudom. A Kisjuhász Paliék laknak még ott a parton fönn, a töketanyába. Az eredeti tanya, ami vót Skultéti-tanya.
Akkor vót a Sárközy János, ahogy van a Palócz-kereszt, attó léfelé, a Kovács Dénesék felé, ahogy van az a délö, a kecskeméti határig. Az égy Sárközi János nevü jászberényi emberé vót. Oszt ennek a Sárközinek égy lány lett, annak meg nem lett családja. És ez a Sárközy itt hatta Lajosmizsét. Asztán árba bocsátotta itt a birtokot, kinek mennyire vót péze, annyit vett. A Mizsey Gyurka vette meg azt a sarkot, huszon nem tudom, hány holdat, asztán ezek a Kisék, meg a Szörösék, meg aztán Borosék. Kinek mennyi péze vót, annyit vett: öt holdat, tíz holdat, húsz holdat. Oszt itt hatta Lajosmizsét. Még most is létezik arra, hogy Sárközy-föd. Pedig a Sárközy má jó kilencven évvel ezelött eement.
Aztán hogy má kiosztották a sarkokat, a Hármashatári-dülö sarkáná valami öreg Csirke kapta meg. Asztán ü épített itt elsönek tanyát, a birtokán.
Na oszt amikó a mi födünket is kimérték, öregapámék nem kaptak annyi födet, hanem a tanyátú kifelé a körösi határig, ez tiszta sivatag, még égy aranykorona sincsen holdja! Csak hetvennégy fillér! És ennek nem lett gazdája. És akkó kinek milyen széles vót a föd kimérve, annak szélességibe még két déllöt hozzáadtak, hogy legyen gazdája a födnek. És mondta, aki eevállaata, hogy jó lesz jószágjárásnak. Majd késöbben fölszántották, asztán ebbe az elcsapott, pihentetett, meddö földbe jó gabonák lettek.
Na mostan, mikó jöttek léfelé a jászok, mikó az vót, hogy osztják a földet széjjel, Jászberényböl nagyon sok szegény ember is lejött, hogy ü is itten ingyen kap födet. És általába, hogy minnél közelebb legyenek Jászberényhöz, hogy ahogy átértek a nagykörösi határon, ök mingyá ottan választottak, kértek maguknak földet. Azé lettek az a Kulapitye is ilyen kisebb birtokok, tíz, húsz holdasak. Ki mennyit mert elvállalni. A körösi határtú a faluig, meg a Szászpáig kifelé telepedtek le elöszö.
De sokan voltak, akik nem szoktak itt meg, a jászok. Akkó úgy vót, hogy akinek Jászberénybe vót hat családja, hármat leküdtek a pusztára, három maradt otthon. Úgy mondták, hogy „megrajzott a jászság".
Cegléd az égy müvelt város volt, müvelt népek voltak, és sokan általjöttek, eladták ott a kis házaikat, a tanyájukat, osztán itten vettek égy nagy darab földet. Akkó jött be a Kónya, asztán a Szebenyi – a Szebenyi-kastély ott van a vasútná, a Szórádékná, a háziipar ahun van -, ezek ott nagy szöllöket telepítettek. Akkor ezeknek a sógoruk – abbú  a két tanyábú még az égyik van meg, a Vásártéren kívü, ahogy a hentes, a Csorba gyerek lakik. Az vót a Füle Zsigáé. Errébb vót égy kisebb tanya, az a Kernácsé vót. De ezt a Kernács-tanyát a Vörös Csillag TSZ szétrombóta.  A Füle-tanya az még megvan, ahun a Csorba lakik, a lövészdombtú bentebb. Ezek mind ceglédiek vótak. Akkó Ceglédrü gyüttek lé a Rumplerok, a Szúnyogok, a Darányiék, a Szepesiék. Ezek mind katolikusok vótak.
Viszont ugyanúgy telepütek át a körösiek is. A körösiek 90%-ba meg reformátusok. A körösiek má, mikó szétosztották a pusztát, a kecskeméti és körösi határon má virágzó paraszti élet vót, ökrökkee, bivalyokkaa, lovakkaa. 
Akkó  a körösiek is átaljöttek a lajosi födre. Voltak a Kásáék, asztán a Gálék, akkor a Kaszab, akkor a Bihariak, az Sz. Kovácsok. Ezek átalába mind reformátusok vótak. Itten laktak ezek Kulapityén, általába. Akkó emerrü átalköltöztek a Hábenciusok, A Czigányok, a Sápiak, a Vargák, ezek a kecskeméti földrü telepedtek át. Ezek itt vannak az 5-ös út körü Alsólajoson. Ezek nem jászberényiek voltak."

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.