F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

ADALÉKOK A FELSÖ-KISKUNSÁGI GERÉBY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ 5.

 

A SZABADSZÁLLÁSI GERÉBY-KASTÉLY

 

A Geréby család egyik ága Szabadszállásra is eljutott, mégpedig Geréby János (1874-1942), aki kunadacsi birtokukról benösült, a szabadszállási nemes Martinovits (Martinovich - két féleképpen is írják) családba; konkrétan 1903-ban feleségül vette Martinovits Péter földbirtokos Ilona (1883-1966) nevü lányát.
Ettöl a ténytöl függetlenül Jánosnak megmaradtak a földjei az adacsi táblában is (több mint 500 hold), illetve a házasság révén hozzájutott még csaknem 600 holdnyi birtokhoz Szabadszálláson is.
Az elözö bejegyzésben említett Martinovits-Geréby-kúria kapcsán említettük, hogy azt Martinovits Péter építtette lányának, mintegy hozományul, egy nagyobb szölös területen, amit a vö müvelt tovább.
Martinovits Péter 1924-ben, egy budapesti balesetben váratlanul meghal. Lánya ezután eladja pesti házukat, a szabadszállási Martinovits-házat pedig lebontják, és a helyére 1929-ben felépítik a ma is álló Geréby-kastélyt, melyet nem sokáig tudnak együtt használni; János 1942-ben, súlyos betegséget követöen meghal.
Ezután az özvegy a kastélyt eladja a vármegyének, és az Szabadszálláson egy nögyógyászati intézményt hoz létre benne, szülö részleggel. A háborús éveket leszámítva, mikor is 1944-45-ben hadi kórház volt, egészen az 1990-es évekig ebben a funkciójában tudták megörizni.

 


Martinovits Péter lebontott háza



A kastély építése 1929-ben



A kész kastély utcafrontja az 1930-as években



A kastély udvara



A Geréby- és a Martinovits család, egyesített, ún. házassági címere a kastély föhomlokzatán

 

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.