F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

ADALÉKOK A FELSÖ-KISKUNSÁGI GERÉBY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ 4.

 

A CSALÁD LAJOSMIZSEI ÁGA, CSALÁDFÁVAL

 

Az elözöekben már tárgyalt eredetéröl nem szólnék ismét a Geréby családnak, ami ide tartozik az annyi, hogy az 1. hivatalosan Geréby, aki még Gremspergernek született: Geréby Pál (1798-1854) volt. Tulajdonképpen a család ösapja.
A kutatásunk a Gremsperger-korszakával is sokat foglalkozott már a családnak, de ezeket az eredményeket még nem tesszük közzé, és szorosan véve nem is tartoznak ide.
A lényeg, hogy Geréby Pál, Imre nevü fiának 6 gyermeke közül 4 fiú volt, ezek között volt az egyik Geréby Gyula, aki szintén Adacson született
még, de már házasság és földvásárlás révén Lajosmizsén kezdett új életet. Itt vásárolt kb. 400-500 hold földet, és itt is vette feleségül 1895-ben a jászapáti-jászberényi származású, régi jászsági nemesi család, a Vágók egyik leányát, Margitot. Két gyermekük született, mindkettö lány: Katalin Mária (1897) és Margit Rozália (1900). És a lányok ugyan férjhez mentek, de gyermeke egyiknek sem lett, így ez a lajosmizsei Geréby-ág ki is halt.
 


Geréby Gyula nemesi viseletben

 

Geréby Gyula beteges ember volt, 51 éves korában, 1918-ban vesebajban halt meg, és ez volt már oka annak is, hogy katonának sem sorozták be. Az özvegy, Vágó Margit egyedül maradt a két, eladó korban lévö lányával. Hamar akadt is kéröje mindkettönek; Katalin Fáy István kecskeméti föispánhoz, Margit pedig elöbb Hoffer Józsefhez, majd ezen házasság érvénytelenítése után altorjay Altorjay György huszár ezredeshez ment feleségül.

 


Fáy István fösipáni díszben

 

Fennmaradt egy történet Fáy Istvánról, amikor éppen a Geréby-birtokon vadászott (a szöveget Lajosmizsén sikerült felgyüjtni és ezzel megmenteni):

"A Geréby nagyságos asszonynak két lánya vót: az égyik Margit, a másikat nem tudom. Az égyik lányát elvötte a Fáy István, föispán vót Kecskemétön. De annak má nem az elsö felesége vót, hanem a második. A másikat mög elvötte égy huszár ezredes. Altorjay György. Az is Kecskeméten vót, a huszárlaktanyába.
Még arra is emlékszök, hogy ennek a Fáy Istvánnak ilyen sátoros hintója vót, Agócs bácsinak hívták a kocsisát, ilyen zsinoros ruhába, darutollas kalapba vezette a kocsit.
És elöszö apám ottan, mikó megnösüt, parádéskocsis vót. Mer gyönyörü lovak vótak, kocsik, égy nagy kocsiszín, szép fölszerelésök. Nagyapám vót a gazda.
Na most, amikó a Fáy István légyütt Kecskemétrü vadászni – annak olyan engedélye vót, hogy a Nagykörösi-erdöbe égymaga möhetött vadászni, mög vót határozva, hogy milyen vadra – az Agócs bácsi légyütt hintóvaa, a lovakkal, oszt akkó befogattak apámmaa, oszt akkó vitte a fösipánt a Nagykörösi-erdöbe vadászni.
Mögkérdözte a Fáy István az apámat, hogy:
- Józsep – aszongya -, mit vigyünk?
Aszongya apám, hogy:
- Égy literös, csatos üveg bort, mög – aszongya – égy jó nagy darab szalonnát mög kenyeret – aszongya -, amég a méltóságos úr vadászik, addig én rakok tüzet, mögpirítom a kenyereket, fokhagymávaa bedörgölöm, nyársalunk.
Így mönt akkoriba az élet."

Az anyós nagyon szerette a két vejét, és ök viszont. A birtok pincéjében két hatalmas hordót csináltatott Geréby Gyuláné a vöknek, amikbe mindig különösen finom bor került (az amúgy nem kicsi szölöbirtokról).
 


A kúria 2014-ben mint szálloda

 

Férje halála után az özvegy irányította a hatalmas gazdaságot, egykori munkásai szeretettel emlegették még 70 évvel halála után is. Csak gabonából annyi termett nyaranta, hogy az ökrös szekerek sora egyik vége a birtokon, másik  a kb. 5 km-.re lévö lajosmizsei vasútállomáson állt...
Fiatalon elhunyt férje emlékére állíttatta Vágó Margit a Geréby-keresztet. A kereszt történetéröl két szöveget adunk közre, helyi gyüjtésböl:

"Amikó én gyerek vótam, a Geréby-kereszt má megvót. Ott jártunk el mindig mellette, és abba az idübe az mindig gondozva vót. Ott pásztorkodtunk mellette, gyerekek vótunk, mer amikó vége vót az aratásoknak – tizenhat arató vót, képzeeje el, milyen szép vót az, mikó a tizenhat arató, mint a vadlibák, mentek így sorba. És amikó leírattak, mink a cselédök oda hajtottuk a disznókat ki. És a sok gyerök a kereszt tövibe ott hempörgött.
Még arra is emlékszek, hogy égyszö éggy nagy vadászatot röndöztek ottan, mer nagy vadász vót a nagyságos asszony mindkét veje. És amikó égyedö is léjött az Altorjay ezredes, akkó a föispánnaa, szóval az apámmaa mentek ee vadászni, és az apám engöm akasztott lé, fogtam a tölténytáskát nekik. Erre a nagy vadászatra meg neköm ki kellett menni a kereszthöz, mer meg vót adva, hogyha gyünnek a vendégök, meg vót nekik magyarázva, hogy ott gyüjjenek a keresztné, mer a falubú ott gyütt ki az út. És énneköm vót a feladatom, hogy a keresztné irányítsam a kocsikat a kastélyhó. Olyan tizenkét éves lehettem."

A másik:

"A Geréby-keresztrü arrú annyit tudok, hogy a ’40-es évekbe, inkább ’45-be, mikó begyüttek az oroszok, vót itt egy rosszindulatú embör, úgy nevezték Bütyök, a rendes nevit nem tudom, oszt valaki szót neki, és égy liter boré eehúzatta vele a körösztöt. A Gerébyek eemenekütek az oroszok elö, több száz holdas birtokuk vót.
A Geréby nagyságos asszony az olyan jó vót, hogy ha valamelyik munkásának gyereke ilyen szakadt ruhákba járt, akkó szót az apjának, hogy vegye ki az iskolábú, bevitte ö maga a faluba, oszt fölötöztette.
A köröszt egészen ’995-ig feküdt a födön, a feszületön jártak körösztü a marhák legeeni, most képzeeheti, ezt egy vallásos embernek végignézni! Be vót vetve mesterséges füvee az a rész. És azé van két ujja becsukva a Krisztusnak, mer három a magyar igasság!
A Krasnyánszki Gyuszával mink úgy vótunk, hogy mindig egymáson segítettünk. Beszégettünk sokszó nálla arrú, hogy csináni köllene valamit vele. Itthon azé magamba elámékodtam rajta, de nem szótam semmit. A Gyusza monta, hogy má beszégették a feleségivee, de nem szótam semmit.
Én vótam a fiatalabb, oszt énneköm köllött intézkedni. Vagy két hónapba teet, mire sikerüt. Eemöntem a Geréby-majorba, tartanak-e igényt a keresztre? Aszonták, nem (a nagyságos asszony családjával azé tartották a kapcsolatot, Amerikába vagy Angliába mentek azok). Eemöntünk a papokhoz, van-e jogunk felépíteni, Monták, igen. Eementünk a tanácshoz, ott is aszmonták, igen. Szaladgátam, futkároztam, itt is vótam, ott is vótam, itt is rendbe van, ott is rendbe van.
A köfaragó munkát égy itten köfaragó vállaata, 10.000 forinté, önköltségbe. Én adtam bele 5000-et, a Gyuszáék adtak 5000-et. A Keserü Jóska, a targoncás segítött fölállítani, mer vót vagy egy tonnás, azt embör nem bírta vóna.
A kerítést az öreg Bujdosó Pali csináta, önköltségbe, aki a Csikóná vót a fatelepön. Öt oszlopot csinát, méter huszonötöst, a négy sarokra, meg a kisajtónak egyet, köré lécek, de mind akácbú.
Az alapja a földszintig tégla. A régit a Szórád Karcsiék kiásták, több száz téglát szedtek ki, aztán visszarakták. Erre gyütt egy 120x90-es kö, arra egy kisebb, egyre fejjebb. A köveket pajszervasakkaa rakták egymáshoz. 
Az avatása ’95-be vót, nyáron. 
A régi felirat össze vót törve, vagy elkopott, úgy emlékszek, nem lehetett olvasni. Az újat erre rakták rá. Úgy emlékszök, mintha azt hallottam vóna, hogy a keresztet a nagyságos asszony állította, talán az évszám 1936 vót."
 


A Geréby-kereszt 2011-ben


Geréby Gyuláné 1941-ben halt meg, a lajosmizsei katolikus templomban ravatalozták föl, és hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára, a "jó nagyságos asszonyt".

 


Geréby-kripta a lajosmizsei temetöben

 

Lányai a háború alatt elköltöztek Lajosmizséröl, és Argentínába emigráltak. Ott is haltak meg mindketten, idegen földben nyugszanak.

Végül, a család emlékezetére és tiszteletére egy vázlatos Geréby-családfa a lajosmizsei ágról:

 


Nagyításhoz kattints a képre.

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.