F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

ADALÉKOK A FELSÖ-KISKUNSÁGI GERÉBY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ 3.

 

A KUNADACSI CSALÁDI FÉSZEK

 

A Gremsperger család a Dunántúlról az Alföldre származva, már az 1700-as évek végén megtelepült Kunadacson, és kapcsolata a településsel és környékével egészen a XX. századig megmaradt.
A nemességet és a magyar nevet felvevö Gremsperger-Geréby Pál (1798-1854) és utódai három kúriát építettek és laktak a község - az akkori Peszéradacs - területén. Ezek az épületek ma is állnak, noha nem egyformán megnyugtató az állapotuk. 
A család elsö kiskunsági l
akhelye a mai Kiskunsági Betyár Kúria néven futó épület, az egykori terjedelmes alsóadacsi gazdaság központja. A helyiek által egyszerüen csak "kastélynak" nevezett, majd kétszáz éves épületet Gremsperger Pál építette valamikor az 1830-as években, a már akkor is meglévö majorsági épületek mellé. Ezaz objektum, és a család közelben lévö temetkezési helye a temetövel, látható az alábbi, 1870 körüli térképen:
 


Alsó-Adacsi major 1870 körül, a  Geréby család ösi fészke; az épületektöl balra a temetödomb,
körülöttük kékkel a turjános-nádas rész, ahol I. Geréby Pál híres farkasvadászatokat tartott

 

 

A temetöben van a Geréby-ösapa, Pál és néhány családtagja végsö nyughelye, egy családi sírboltban:

 

 

 

A Geréby-kripta

 


Az elsö Geréby...



...és felesége sírhelye

 

 


Fiuk, István...



... és Pál nyughelye

 


Geréby Imre, Geréby Imréné Bankos Katalin, Geréby Pál és beretvás Endre sírja

 

 

 

És a kastély átalakított-felújított épülete, 2013 januárjában (már mint Kiskunsági Betyár Kúria):

 

 


A "felújított" kúriaépület a temetödombról fényképezve

 

 

A Gremsperger család hagyományos birkás nemzetség volt, vagyis magas szinten értettek a birka tenyésztéséhez és tartásához. Magyarországra Mária Terézia uralkodása alatt érkeztek, hogy az akkor még idehaza idegen merinói fajta meghonosításában tevékeny részt vállaljanak. Ez annyira sikerült, hogy több tízezer hold bérlésével Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye két területe - Adacs és Bille - mellett még Békés egy kis része - Bábocka - is felségterületükké vált; pontosabban szólva, Billét és Bábockát a gróf Keglevich családtól, míg Adacsot - mint egykori Savoyai-birtokot - a császári udvartól bérelték.

 

 

Hirdetvény az adacsi puszta bérlésére, 1851-böl, Budafokról (Székely Gábor kunszentmiklósi gyüjteményéböl)

 


A családi legendárium szerint háromezer merinó birkát hajtva jöttek be az elsö Gremspergerek az országba, egy nagyrészt anya juhokból álló nyájjal. Ezt a fajtát annyira védte Spanyolország, és próbálta minden egyedét határain belül tartani, hogy "ezért a dologért akkoriban akasztás járt"... 
A Gremsperger család az évszázadok alatt keresztül-kasul behálózta az országot, és egy északnyugat-délkeleti irányvonal mentén, kisebb leágazásokkal, a XX. század elejére belakták Komárom, Esztergom, Fejér, Tolna megyéket, valamint lekerülve az Alföldre, egészen a Viharsarokig jutottak. Közben több tucat majorban vállaltak munkát, jól fizetöbbet, egyszerübbet. A szerencsésebb családi ágak jó módban éltek és házasodtak, míg némelyek elszegényedtek, és már csak egyszerü juhászok vagy napszámosok voltak.

A nagy kiterjedésü, valamikor csaknem teljes egészében egy töröl fakadó dinasztia csupán egyetlen, kiskunsági ága vette fel a Geréby nevet, a többiek zömmel - néhány más magyarítástól eltekintve - megmaradtak német nevükön. A Geréby-ág viszont kifejezetten úri életet élt, nemes családokkal házasodott - Pálmaffy, Martinovits, Helle -, gyermekeiknek is nem egyszer nemesek - pl. gróf Keglevich István - voltak keresztszüleik.


És az írás végére még egy régi családi kép. Az elsö Geréby, Pál gyermekei közül, az 1843-ban született Imre és családja látható ezen az igazi kincsnek számító képen. A képet egyik leszármazottja, Geréby József bocsátotta közösségünk rendelkezésére.

A fotográfia keltezését a családi hagyomány 1892-re teszi. Ez a képen látható személyek életkora alapján reálisnak tünik.

A család feltételezhetöen egy nyári délutánon ült-állt össze erre a felvételre.

A kép közepén idösebb Geréby Imre és felesége, Bankós Katalin ül. Körülöttük hat gyermekük, illetve egy menyük és unokájuk látható.

A helyszín, a kunadacsi birtokuk egyik kúriája, feltehetöen az alsóadacsi, ösi családi fészek (ma Betyár kúria).

És akkor következzenek a csoportkép szereplöi, név szerint.

 

 

1. Geréby Gyula (1868-1918) - késöbbi lajosmizsei földbirtokos, takarékpénztári elnök. Felesége Vágó Margit, jászapáti nemes család sarja. Kúriájuk ma is áll, Lajosmizse külterületén, sírjuk a lajosmizsei temetöben van.

2. Geréby Pál (1865-1916) - peregadacsi földbirtokos. Felesége Baky Riza (Terézia), fia legifjabb Geréby Imre (1890-1975).

3. Geréby Pálné Baky Riza (Terézia) (1867-1949) - kiskunsági, azon belül Kunszentmiklós környéki nemes család lánya, alapos franciás müveltséggel.

4. ifjabb Geréby Imre (1869-1945) - egykori biatorbágyi föszolgabíró, nemes Helle Erzsébet férje. Munkássága elismeréseképpen, köztisztviselöi díjat neveztek el róla, valamint nevét örzi egy-egy utca Biatorbágyon és Zsámbékon is; élete utolsó idöszakában ott hagyta a nagyvilági életet, és visszaköltözött a Kiskunságba; régi házáról egy másik bejegyzésünkben már olvashattatok.

5. Geréby Róza (1871-1950) - Helle Károly, nemesi származású egyetemi tanár felesége, sírjuk a szabadszállási temetöben.

6. idösebb Geréby Imre (1843-1902) - földmüves, nagybirtokos; nemes Bankós Katain férje, a négy Geréby-fiú és két lány apja; kunadacsi birtoka, az ösi családi fészekkel (ma Betyár kúria), országos hírü gazdaság volt, sok híres, rangos ember megfordult nála látogatóban vagy vadászaton.

7. legifjabb Geréby Imre (1890-1975) - ifjabb Geréby Pál és Baky Riza fia, rákoskeresztúri föszolgabíró volt; késöbb Amerikába vándorolt ki, utódai ma is ott élnek.

8. Bankós Katalin (1847-1915) - kiskunsági nemes család leszármazottja, legidösebb Geréby imre földbirtokos felesége, a négy Geréby-fiú és a két lány anyja.

9. Geréby Mária (1876-1952) - a nagykörösi eredetü, régi nemesi Beretvás család Endre fiának felesége; Budapesten éltek. A férj huszárkapitány volt, részt vett az I. világháborúban. Sírjuk a régi családi sírboltban, a régi kunadacsi temetöben van.

10. Geréby János (1874-1942) - szabadszállási földbirtokos, lótenyésztö; négyes fogatai országos hírüek voltak; Ferenc József koronázási ünnepségén az egyik kocsit és a lovakat Geréby Jánostól kérték; felesége Martinovits Ilona volt; sírjuk a szabadszállási temetöben.

 

 

Köszönjük Geréby Józsefnek (Szentes), és Székely Gábornak (Kunszentmiklós), hogy hozzájárulttak képük illetve dokumentumuk  Közzétételéhez!

 

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.