F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

ADALÉKOK A FELSÖ-KISKUNSÁGI GERÉBY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ (1. RÉSZ)

 

GREMSPERGERBÖL GERÉBY; A NEMESI ADOMÁNYLEVÉL

 

Újabb bejegyzéseink tárgya ezúttal a Felsö-Kiskunságban sokak számára ismerös nevü Geréby család lesz. 
Éltek és alkottak Kunadacson, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson és Lajosmizsén, de van közük Kerekegyházához is. Mindezek ellenére magyarországi fészkük a Dunántúlon volt. A család eredeti neve Gremsperger, és a hagyomány szerint Sziléziából származtak el. 

A Gremsperger-Gerébyk pontos eredete egyelöre még a múlt homályába vész, így eddigi legrégebbi, név szerint ismert ösük I. Gremsperger István volt. Fia II. Gremsperger István jött elsöként a családból a Kiskunságba, az adacsi királyi uradalmak bérlöjeként. Az ö fia volt az a Pál, akinek az 1839-es Birtok adománylevélben I. Ferdinánd, osztrák császár nemességet, és hozzá birtokot adományozott a Csongrád megyei Öttömösön, valamint ugyanekkor idegenül csengö nevük helyett engedélyezte a magyarosabb Geréby név használatát. A család neve ettöl az évtöl hivatalosan: "ötömösi Geréby" lett.
A birtok részletes leírása, a nemesi cím adományozásának indoklása az alábbi dokumentumban olvasható:

 

NEMESI ADOMÁNYLEVÉL

 

"Mi, I. Ferdinánd Isten kedvezö kegyelméböl  Ausztria császára, Magyarország és Csehország e néven ötödik, Dalmácia, Horvátország, Szlovénia, Halics, Lodoméria, Ráma, Szerbia, Kunország és Bulgária apostoli királya, Lombardia, Velence és Illiria királya, Jeruzsálem királya, stb., Ausztria föhercege, Hetruria nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia és Krajna hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvaország örgrófja, Felsö- és Alsószilézia, Modena, Párma, Piacenza és Guastalla, Auswitz és Zatoria, Teschen, Friaul, Raguza és Zára, stb. hercege, Habsburg, Tirol, Kiburg, Görcz és Gradiska grófja, Trident és Brixen,stb, fejedelme, Felsö– és Alsólausitz és Isztria örgrófja, Felsö–Ems, Valzirk, Bergenz Sonnenberg, stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szlavón örgrófság ura, stb. jelen levelünk által emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy részint számos hívünk Felségünk elé terjesztett alázatos könyörgésére, részint pedig kegyes figyelembe véve hívünk, Gremsperger Pál, a Békés megyei Báboczka puszta bérlöe tiszta hüségét, továbbá hü és hasznos szolgálatait, amelyeket elödeinek, jelesen dédatyjának, az Eszterházy grófok tatai uradalma, nagyatyjának, a Zichy grófok javai, és atyjának, a Keglevich grófok javai bérlöinek – míg éltek – úgy háború, mint béke idején a haza és hasznos polgáraiként a hivatali kötelességek teljesítésében magukat kitüntetök példájára ö maga is dicsö tettekre ösztönözve, miután befejezte a bölcsészeti és jogi studiumokat, húsz év lefolyása alatt, midön a mezei gazdaságban tevékenykedett, a nemzeti gazdaságot nemesebb fajtájú juhok és marhák terjesztésével, jobb földmöveléssel és hasznos takarmánynövények termesztésével elömozdítva, az ínségtöl sujtottakat jótékony kézzel segítve, továbbá a közterhek és önkéntes hozzájárulások, míg ilyenek kívántattak, készséges és tisztességes lerovásával, miként egyébként is bármely alkalommal a közjó gyarapodására irányzott legmagasabb szándékainkat dicséretes fáradozásával állhatatosan elömozdítva, az elöbb mondott Magyarországunk Szent Koronájának és császári házunknak nyújtott, és a jövöben is (miként töle készséges ígéretünk van) kegyes királyi szándékainkat minden igyekezettel elösegíteni, és minden igyekezetét a közjóra fordítani semmi esetre nem hagy fel; a Csongrád megyébe kebelezett, azelött kiváltságjog szerint Szabad Királyi Szeged Városunkhoz tartozó, s általa örök csere címén királyi kincstárunknak átadott Ötömös puszta negyedrészét, továbbá teljes és összes királyi jogunkat, ha valamit a puszta említett részében bármilyen módon is bírnánk, vagy az valamilyen okból, indokból, úton és módon Felségünket illeti, annak összes hasznával és tartozékával, valamennyi földdel, tudniillik szántöföldekkel, müvelt és  müveletlen földekkel, rétekkel, legelökkel, kaszálókkal, szénásokkal, erdökkel, ligetekkel, hegyekkel, dombokkal, völgyekkel, szölökkel és hegyjoggal, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halászóhelyekkel és halak rekesztékeivel, mocsarakkal és vizek folyásaival, mocsarakkal, malmokkal és azok helyeivel, szeszfözdékkel, kocsmákkal és mészárszékekkel, általában pedig a mondott Csongrád megyében fekvö Ötömös puszta ugyanazon negyedrészéhez jog szerint is régtöl fogva tartozandó, bármilyen néven nevezendö valamennyi hasznának és tartozékának teljességével, ugyanazokkal a mezsgyékkel és határokkal, amelyek kamarai levéltárunkban F és E betük alatt lévö a visszaadás alkalmával készített és 1839. Szeptember 28-i keletet tartalmazó osztálylevélben és térképen, valamint a visszaadólevélben jelölve és elösorolva vannak, ugyanannak a Gremsperger Pálnak és férfi örököseinek örökre, nönemü leszármazottainak pedig csak adományosi jogon.
Elhagyván az elözöket, ha valamelyik szerzöt vagy örököseit Ötömös puszta ezen negyedrészét illetöen terhekkel sújtaná, általában belefoglalván a magától értetödö fenntartásokat is kegyesen adtuk, adományoztuk és juttattuk, és azon felül ugyanannak a hozzánk tett alázatos könyörgésre kegyesen hajolva böségesebb kegyünk, kegyelmünk és bökezüségünk jeleként ugyanazon Gremsperger Pál számára a Gremsperger névnek , amellyel eddig nevezték, Geréby-re változtatását kegyesen megengedtük, és azonkívül ugyanazon Ötömös pusztáról való elönevet azon okból adományoztuk, hogy ugyanö, örökösei és valamennyi mindkét nembeli utódja, jelesen Pálmaffy Máriától született fiai: László, Fülöp, Gyula  és Pál, leányai: Mária és Borbála, és Isten kegyelméböl a jövöben törvényesen születendö gyermekei mostantól az Ötömösi Geréby nevet használhassák és élhessenek vele, söt adjuk, adományozzuk, juttatjuk és megengedjük, azzal a joggal mint fentebb, élni, bírni és birtokolni, mások, különösen Isten egyházainak jogai épen maradván jelen, titkos függöpecsétünkkel, melyet mint Magyarország apostoli királya használunk, megerösített oklevelünk erejével és bizonyságával, melyet királyi privilégiumunk formájában adtunk ki, amikor azt hozzánk in specie visszahozzák.
Kelt igen kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos székhelyi gróf Majláth Antal kamarásunk ás valóságos belsö titkos tanácsosunk, magyarországi asztalnokmesterünk, Zemplén vármegye föispánja, magyarországi udvarunk, egyszersmind Szent István apostoli király jeles rendjének kancellárja keze által, császári városunkban, Bécsben, Ausztriában, Október hó nyolcadik napján, az Úr 1840. Évében, magyarországi, csehországi és többi királyágunk hatodik évében.

Ferdinánd saját kezüleg (a pecsét helye)

Gróf Majláth Antal saját kezüleg

Végh Antal saját kezüleg

 

Jegyzökönyvezetett az elsö osztályú Királyi Könyvben, amely tanúsíttatik Sztankovich Mátyás tanácsos, az irattár és levéltár igazgatója által saját kezüleg."

 

Mint olvasható volt, a család elsösorban a gazdasági élet fellendítéséért részesült ebben a nem mindennapi kegyben. Az adománylevél dísze még az ott megrajzolt új Geréby-címer is:

 

 

és a kicsit kopott korabeli rajz, mai változatban, a család archívumából:

 

 

A Geréby család szerteágazó és igen eseménydús történetének további ismertetését hamarosan folytatjuk.
 

A  családdal kapcsolatos adatokat, az adománylevél szövegét és a család címerét Geréby József (Szentes) bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.