F Ö O L D A L   B E M U T A T K O Z Á S C S A L Á D K U T A T Á S B E J E G Y Z É S E K G O N D O L A T O K

K A P C S O L A T

 

FÜLÖPHÁZA RÉGI PUSZTAI TEMETÖJE

 

A falu régi temetöjébe a Fülöpszállásról származott pusztai öslakosok 1790 és 1908 között temetkeztek. Az 1870-es évekbeli térképen (3. katonai felmérés) kereszttel ábrázolják a helyét (az 1941-ben felmért és 4. katonai felmérésként ismert, de itt nem közölt térképen már nem is jelölik).
 


A temetö az 1870-es évekbeli térképen, a Szívós-széktöl északra


A temetöben csaknem nyolcszáz sírhely, sírhant rejtözik,szinte teljesen benöve füvel, söt a Kiskunsági Nemzeti Park fákkal telepítette be a helyet, így úgy néz ki, mint egy közönséges erdöfolt.
A temetö kis halmon van, ami teljességgel érthetö, ha figyelembe vesszük, hogy két nagy tómeder, a Zsíros-szék és a Szappan-szék között fekszik. Ugyanis temetöket már az ösidöktöl mindig olyan helyeken létesítettek, ahol a természeti eröktöl, jelen esetben a víz áradásától, védve vannak.
A fák és a fü rejtenek még néhány sírkövet, amelyeket csak komolyabb terepmunkával lehet megtalálni. A földben viszont körülbelül 500 és 1000 közötti csontváz porladt már el.
Meglátogattuk a helyszínt, és - ugyan megint nem tudtunk elég idöt a fák közt eltölteni - egy fél óra alatt sebtében bejártuk a kis temetöhalmot.
Kiderült számunkra, amit amúgy is sejtettünk, hogy a sok száz sírból már csak néhánynak maradhatott meg köve. Találtunk kettöt, ami még most is áll az eredeti hant tövében, egyet, amely eldölt, félig benötte a moha, valószínüleg ez is az eredeti sírnál lehet, végül még egy darabot, mely egy valamikori sírkö alsó része, a földbe ásott talapzattal és egy rövid felirattal.
A sírkövek református sírokon álltak/állnak, mivel egyiken sincs semmilyen kereszt ábrázolás, söt: az egyiken szerepel az egyik református sír-jelkép, a füzfa.
Aztán eszünkbe jutott, hogy ez a terület Kerekegyháza azon részéböl alakult Fülöpházává, amely Fülöpszállás, egykor nevezetes kun szék tulajdonában lévö puszta volt. A fülöpszállásiak pedig híresen reformátusok. Ezek a tények egyúttal a temetö felekezeti besorolását is megadják.
A megtalált köanyagot fényképpel és a sírfeliratok lejegyzésével adjuk közre.

 

1.

Fülöp Pál és Fülöp Mária sírja


 

"ITT  NYUGSZIK AZ ÚRBAN
NÉHAI
FÜLÖP PÁL
ÉLT 60 ÉVET
MEGHALT 1881 SZEPTEMBER 24-ÉN
BOLDOG HÁZASSÁGBAN
ÉLT HÖ NEJÉVEL
SOÓS ERZSÉBETTEL
40 ÉVET
ÉS LEÁNYA
FÜLÖP MÁRIA
ÉLT 17 ÉVET
MEGHALT 1880. JANUÁR 27.-IKÉN
Áldás és béke hamvaira
EZEN SÍRBAN ÉLET UTÁN TETTÉK
HÖ ÖZVEGYE ÉS GYERMEKEI"

 

2.

G. Kis Lajos sírja
 

"EZEN GYÁSZOS ESETET SÍRBOLT FEDI
G. KIS LAJOS
HIDEG TETEMEIT
KI IS A LEGBOLDOGABB HÁZASSÁGI ÉLETBEN
KEDVES NEJÉVEL
KOZÁRI ZSUZSANNA
ASSZONYNYAL
TÖLTÖTT 22 ÉVET
AZ EGÉSZ ÉLETE TERJED
46 ÉVEKRE
MEGHALT
1884 JÚNIUS HÓ 18
GYÁSZOLJA HÖ NEJE
KOZÁRI ZSUZSANNA
ÉS GYERMEKEI
LAJOS, JÓZSEF
ZSUZSANNA
FÉRJÉVEL
CSUPOR FERENCZCZEL
AKIK EZEN SÍROSZLOPOT
EMELTETTÉK"

 

3.

B. Horváth család sírja


"B. HORVÁTH BÁLINT
ÉS NEJE
PETÖ MÁRIA
CSALÁDI SÍRJA
ITT NYUGSZANAK GYERMEKEIK
BÁLINT 8 ÉVES
MÁRIA 6 ÉVES
MEGHALTAK 1881 MÁRCIUS HÓBAN 
Béke poraikra"

 

4.

Ismeretlen sírkö töredéke
 

 

A töredékes felirat:

"Béke hamvaikra"

 


MEGJEGYZÉS

2014-ben Fülöpháza község emlékkeresztet állított a régi temetö szomszédságában, az egykori pusztai lakosok emlékére:

A temetö megközelítése:

Fülöpházát elhagyva a Somodi-tanya - vagyis nyugat - felé, elhagyunk egy keresztezödést, amin tovább egyenesen haladunk. 
Földútra vált az aszfaltút, majd miután az utolsó házat is elhagyjuk, jobbról becsatlakozik a Kiskunsági Piros jelzés. Ezután kb. 150 m múlva balról látható a befásított temetö halma, mellette a Szívós-(korábbi térképeken Zsíros)szék, az út túloldalán pedig a szintén kiszáradt Szappan-szék medre.
A temetö története, sorsa további kutatást igényelne. Ha lehetöségünk adódna rá, szívesen kutatnánk a témában...

 

 

Az írás bármilyen jellegü, további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.